hvg.hu: Mit szól ahhoz, hogy a legfőbb ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kérte a parlamenttől?  Tavaly októberben Ön tett feljelentést a volt miniszterelnök ellen.

Schiffer András: Jó, ha működik az igazságszolgáltatás gépezete, és végre történnek lépések a sukorói King’s City kaszinóváros kapcsán.

Schiffer András

Horváth Szabolcs

Bízom benne, hogy az ügyészség az elmúlt évek más „mutyigyanús” ügyeit is fel fogja göngyölíteni – állami és önkormányzati szinten egyaránt. Például nagyon jó lenne tisztán látni Meggyes Tamás, volt fideszes esztergomi polgármester ügyletei kapcsán is.

hvg.hu: Az LMP népszerűsége 3-4 százalék körül stagnál. Miért ilyen elszigeteltek, amikor kétségtelenül sokkal konstruktívabbak, mint az MSZP, amelynek kommunikációja kimerül Orbán gyalázásában?

S.A.: Nem így van: a Tárki legutóbbi felmérése szerint tíz, a Nézőpont Intézetnél kilenc százalékon, míg a Századvég szerint nyolc százalékon állunk, a Szondánál, valamint a Mediánnál mértek öt százalékot és még ezek is valamivel magasabb értékek, mint amit ugyanezek az intézetek a parlamentbe jutásunk előtt, tavaly áprilisban mutattak. Összességében egy szerényen növekedő tendencia rajzolódik ki az LMP szavazótáborát illetően a tavaly októberi mélypont óta, tehát az elsődleges célunkat, hogy az első évben stabilizáljuk a támogatottságunkat, úgy tűnik, teljesítettük.

hvg.hu: Vidéken elszaporodtak a bűnügyek, a rendőrség egyelőre nem képes a közrend fenntartására, önök szerint mi a teendő? 

S.A.: A kormánynak szembe kellene néznie azzal, hogy a választási ígéreteik ellenére cserbenhagyták a vidéket. A jelenlegi kritikus közbiztonsági helyzet egyenes következménye az elmúlt nyolc év vidékellenes politikájának, amin sajnos – eddig legalábbis - nem változtatott a Fidesz-KDNP sem. Amikor a közmunkákra nyitva hagyott forrásokat durván megvágják, amikor a beígért zöld beruházásoknak csak a töredékét biztosítják és egy olyan adó- és társadalompolitikát vezetnek be, ami szegényellenes, akkor ez nem éppen a munkahelyteremtés irányába mutat. Előbb lesz ebből egymillió új munkanélküli, mint egymillió új munkahely. A kormánynak továbbá azzal is el kell számolnia, hogy tavaly májusban azt ígérte, két hét alatt rend lesz az országban, s ennek nyomai sem látszanak.

Múlt héten beadtunk egy törvénymódosító csomagot azzal kapcsolatban, hogy a csoportos erőszakos és gyűlöletkeltő bűncselekmények megelőzésére a Parlamentnek minden jogállami keretek között elképzelhető eszközt biztosítani kell a rendfenntartók számára.

hvg.hu: Az alkotmányozási folyamatban nem voltak aktívak, de a sarkalatos törvények parlamenti vitájában már részt vesznek. Milyen álláspontot képviselnek? 

S.A.: Semmilyen álláspontunk nincsen, mert nem tudjuk pontosan, hogy mikor milyen sarkalatos törvények fognak a Ház elé kerülni. A nagyobbik probléma azonban az, hogy erről még a kormányoldal sem tud bővebbet. A Fidesz koncepció nélkül vágott bele az alkotmányozásba és ugyanígy nem látszik az elképzelésük arra sem, hogy milyen ütemezésben, milyen elvek mentén akarnak hozni sarkalatos törvényeket.                                           

hvg.hu: Január 1-jével hatályba lép az új alkotmány. Milyen eszközök állnak majd az LMP rendelkezésére, hogy az alkotmány szabályain változtathasson? Van-e erre esély, lehetőség, hogyan tovább ezek után?

S.A.: Nyilván vannak kevésbé rendszerszintű problémák az alaptörvényben, amelyet adott esetben egy-egy törvénymódosító javaslatban, vagy egy konkrét szakpolitikai javaslat kapcsán meg lehet nyitni és elképzelhető, hogy még támogatást is lehet vele szerezni a kormánytöbbségen belül. Ám az alaptörvény legfőbb hibáin, mint például az Alkotmánybíróság hatáskörének megkurtítása, továbbá, hogy kétharmadhoz kötötték a szegényellenes és igazságtalan politikájukat, ezzel megsemmisítve az emberek választási szabadságát, 2014-ig aligha tudunk változtatni. Nyilván ezeket az intézkedéseket rövid időn belül nem tudjuk visszafordítani, de arra látok esélyt, hogy a Fidesz-KDNP kétharmadát egyharmad alá lehet szorítani 2014-ben.

hvg.hu: Miként vélekedik arról, hogy Schmitt Pál az új alaptörvény aláírása után bejelentette, a következő lépés a szavazati jog megadása lesz a határon túli magyarok számára?

S.A.: Nekünk az álláspontunk kezdettől fogva világos, nem értünk egyet a határon túli magyarok szavazati jogának az intézményével. Akinek nincs állandó magyarországi lakhelye, annak ne legyen választójoga. A hajdani fideszes álláspontot osztjuk: „csak azok szavazhassanak, akiknek érdekükben áll befolyásolni döntéseikkel a belpolitikai erőviszonyokat, és egyben viselik is döntésük következményeit”. A Fidesz részéről mostanában felröppent különböző koncepciók ugyanakkor nyilván nem azonos mértékben elfogadhatatlanok, s ha a Parlament elé kerül a kérdés, mi is élni fogunk a javaslattal.

hvg.hu: A kormány egy sor strukturális reformot vezet be, még ha eufemisztikus kifejezésekkel ködösít is  a kommunikációjában. Ezeket miért nem támogatják?

S.A.: Az elmúlt húsz évben megtanulhattuk, hogy a „strukturális reform” a neoliberális-neokonzervatív tolvajnyelven a jóléti rendszerek leépítését jelenti. A kormány konkrét reformelképzeléseiről biztosat nem lehet tudni, ám a zárolások és a konvergencia program a megszorításokkal egyenlőek. Olyan politikát, melyet az elmúlt években láttunk és látunk most is, ahol az oktatásból és az egészségügyből folyamatosan kivonják a pénzt, nem tudunk támogatni.

hvg.hu: Milyen alternatív gazdaságpolitikát ajánl az LMP, milyen kiadásokat csökkentenének, és hol vezetnének be reformot?

S.A.: A Zöld fordulat című alternatív, válságkezelő programunkban szerepelt, hogy egy ökológiai adóreform, járulékcsökkentés és komplex állami zöldberuházások mixtúrájával az ország kikeveredhet a gazdasági és foglalkoztatási krízisből. Ennek a programnak a folyományaként egyedüli ellenzéki pártként egy alternatív költségvetési javaslatot tettünk le a kormány asztalára tavaly októberben „Fenntarthatóság és szolidaritás” címmel. Fontos lépés lenne, a jelenlegi egykulcsos adórendszer helyett egy nagyon progresszív szja-rendszer bevezetése és a tőkejövedelmekre adott kedvezmények megszüntetése. Elkerülhetetlen továbbá az ütemes járulékcsökkentés megkezdése.

hvg.hu: Önöknek milyen javaslatuk van a devizahitelesek problémáinak a megoldására?

S.A.: Az LMP szerint egy olyan ingatlanalapra van szükség, amely rendezné a közös felelősséget az állam, a bankok és a lakosság között. Az ingatlanalap úgy működne, hogy abba a bankok bevinnék a követeléseiket, amelyekre az állam garanciát vállalna. Így újraalapoznák az elmúlt húsz évben leépült bérlakás-rendszert, és egyetlen családnak sem kellene az utcára kerülnie. A legfontosabb célkitűzés persze, hogy hosszú távon megakadályozzuk egy újabb hitelválság kialakulását, ezért készítettünk egy hétpontos javaslatcsomagot. Emellett módosítanánk a végrehajtási törvényt: a jövőben figyelembe kellene venni, hogy a végrehajtók megtartották-e a fokozatosság elvét, vagyis először a bankszámlához, aztán az ingóságokhoz nyúltak, és csak utoljára került sor az ingatlanra. Ezekben az ügyekben az LMP felülvizsgálati lehetőséget adna a bíróságoknak.