„A rendszer fejesei és kitartottjai azt tartják sikkesnek és sikeresnek, aminek a tagadására itthon az uralmukat építik” – írja az e heti HVG-ben Hont András. A lap publicistája Sziget-élményeit eleveníti föl, konstatálva, hogy mennyi minden változott a kezdetektől. Azonban még a végleg elüzletiesedett fesztivál is arculcsapása a rendszernek.

„Mert hiába csapatja ezerrel a VIP-szektorban, fölhajtott gallérú piképólóban, divatborokkal és elnyűhetetlen derűvel a rezsim gondtalan aranyifjúsága, vagy pásztázza a fölhozatalt a hatalom megannyi száradt lelkű, kiélt tekintetű üzleti partnere, önmagában az a tény, hogy mindezt olyan helyszínen teszik, ahol a legkülönfélébb etnikumok, stílusok, fölfogások, életmódok keverednek színes kavalkádban, ahol a méregdrága jegyért fizetni tudó és akaró magyar fiatalok ilyen – erősen kommercializált – körülmények között ismerkednek kortársaikkal, ahol a bunkóság, az agresszió változatlanul nem része a kultúrának, ahol hajnaltájban a színes bőrű svájci srác paypass-szal fizeti az italt transzvesztita partnerének, miközben valami afrokommunista zenekar játszik a háttérben, szóval mindez egyet jelent: a kurzus vereségét”.

A Sziget eredeti szellemiségét viszont máshol tartják fönn, és sok minden mással együtt fönn is kell tartani, és ez sokkal fontosabb, mint annak szüntelen taglalása, hogy mi van a teljesen alkalmatlan ellenzékkel. Hont itt jut el Orbán Viktor ominózus „a haza nem lehet ellenzékben” kijelentéséig, megállapítva és történelmi példákkal alátámasztva, hogy ez nem igaz. Mi több, jelenleg is ellenzékben van, és a hatalommal szemben kell megóvni.

A teljes cikket a friss HVG-ben olvashatják.

hvg