1986-ban amerikai kollégájával, Stanley Cohen biokémikussal megosztva kapta meg a Nobel-díjat az idegnövekedési faktorok felfedezéséért Rita Levi-Montalcini. A kutató 103 éves korában halt meg vasárnap, római otthonában.

Levi-Montalcini halálának hírét Gianni Alemanno római polgármester jelentette be közleményben. Mint fogalmazott: nagy veszteség érte az egész emberiséget. Méltatásában kiemelte, hogy a tudós nemcsak az állampolgári lelkiismeretet és a kultúrát reprezentálta, hanem korunk kutatói szellemét is.

A hazájában "a sejtek asszonyának" nevezett tudós zsidó családban 1909. április 22-én született Torinóban. Apja ellenkezése ellenére tanulni akart, és 1936-ban orvosi diplomát szerzett szülővárosa egyetemén. Neurobiológusként kezdett dolgozni, ám 1938-ban az olasz fasiszta zsidó törvények miatt elvesztette állását. Családja úgy döntött, hogy Olaszországban maradnak, Levi-Montalcini hálószobájában rendezett be laboratóriumot, ahol csirkeembriók fejlődését vizsgálta, amellyel későbbi munkáságának komoly tudományos eredményeit alapozta meg.

1943-ban a német megszállás miatt Firenzébe menekült családjával, ahol bujkálniuk kellett. A háború után orvosként dolgozott egy menekültközpontban. 1947-ben meghívást kapott az Egyesült Államokba és több mint húsz évig ott is maradt, olasz állampolgárságát megtartva, elnyerte az amerikai állampolgárságot is. Tudósként ezekre az évekre élete legboldogabb és legproduktívabb időszakaként tekintett vissza. A Washington Egyetemen folytatott kutatásai nyomán ismerkedett meg Stanley Cohennel, akivel később megosztva kapta az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat 1986-ban az idegnövekedési faktorok felfedezéséért.

Hazatérve a Római Sejtbiológiai Intézetben dolgozott tovább. A tökéletlenség dicsérete című önéletrajza 1988-ban jelent meg. 1987-ben átvehette a Nemzeti Tudományos Érmet, ez a tudományos világ legnagyobb díja az Egyesült Államokban. Tagja volt az amerikai és az olasz tudományos akadémiának, s ő volt a vatikáni pápai tudományos akadémia első nőtagja. 2001-ben az olasz szenátus örökös tagjának nevezték ki.

Utolsó éveiben is dolgozott. "Élesebb az elmém százévesen - a tapasztalatoknak köszönhetően -, mint húszéves koromban" - mondta 2009-ben. Idén áprilisban, 103. születésnapja alkalmából felköszöntötte többek közt Giorgio Napolitano köztársasági elnök, valamint az olasz parlament alsóházának feje, Gianfranco Fini is.