Jelentősen emelkedett az Ankarában szombaton elkövetett merénylet áldozatainak száma az első jelentésekben szereplő 20-hoz képest. Mehmet Müezzinoglu egészségügyi miniszter a helyszínen tett látogatása után tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy 86 ember vesztette életét, 186-an pedig megsebesültek. A helyszínen 62 ember, kórházba szállítás után pedig további 24 ember halt meg. A sebesültek közül 28-at intenzív osztályon kezelnek. 
A legelső jelentésekben még 20, aztán 30 halott, illetve 126 sebesült szerepelt.

A sajtótájékoztatón jelenlévő Selami Altinok belügyminiszter az állam, a demokrácia és a török nép ellen irányuló támadásnak minősítette a kettős robbantást. Leszögezte, hogy a biztonsági erők részéről nem volt "hanyagság", nem ez vezetett Törökország közelmúltbeli történelmének legvéresebb merényletéhez. A tárcavezető közölte, hogy a merényletnek nincs halálos áldozata a biztonsági erők tagjainak körében, kilenc rendőr viszont könnyebb sérülést szenvedett. 

Ahmet Davutoglu miniszterelnök bejelentette: erős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy két öngyilkos merénylő követte el a robbantást. A kormányfő azt is mondta, hogy a "potenciális gyanúsítottak" az Iszlám Állam, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezet, valamint a szíriai rezsimmel is kapcsolatban lévő - szélsőbaloldalinak nevezett - török csoport, a Forradalmi Népfelszabadító Párt-Front (DHKP-C) soraiban vannak.

A török rádió és televízió "legfelsőbb tanácsa" - amely egyfajta médiatanácsként működik - ideiglenes hatállyal teljes hírzárlatot rendelt el minden tájékoztatási eszköz számára, vagyis semmiféle információt nem közölhetnek a merénylettel kapcsolatosan. A hivatal arra hivatkozva hozta ezt az intézkedést, hogy megelőzzék a "nemzetbiztonságot érintő fenyegetéseket és a közrend megzavarását". A tömegtájékoztatási eszközök ettől függetlenül ontják a frissebbnél frissebb híreket az eseményről, folyamatosan készítenek interjúkat különféle közszereplőkkel, és elemzéseket is adnak a lehetséges tettesekről. A hírzárlat bevezetése után nem sokkal ráadásul három miniszter is tartott a televízióban egyenes adásban közvetített sajtóértekezletet.

A török kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közleményben ítélte el szombaton az ankarai terrorcselekményt. Mint fogalmazott, nem lehet semmiféle mentség egy ilyen borzalmas merényletre, amelyet a békéért menetelő emberek ellen követtek el. A főtitkár hangsúlyozta: minden NATO-szövetséges továbbra is egységben fog küzdeni a terrorizmus ellen. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Johannes Hahnnal, az Európai Unió bővítési biztosával közösen kiadott közleményében arra biztatott minden török politikai erőt és a török nép egészét, hogy maradjon egységes a terrorizmussal és mindazokkal szemben, akik destabilizálni akarják az országot.

Francois Hollande francia elnök is élesen elítélte az általa gyűlöletesnek nevezett merényletet. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter brutális terrortámadásnak nevezte az ankarai merényletet. Megállapította: a tetteseknek az volt a céljuk, hogy a félelem légkörét teremtsék meg Törökországban a választások előtt. "Nem szabad, hogy ez sikerüljön (nekik)" - mondta. Az Egyesült Államok is határozottan elítélte a véres merényletet. A Fehér Ház közleményben különösen súlyosnak nevezte, hogy egy békemenetre gyülekező tömegben robbantottak a tettesek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a török államfőnek küldött részvéttáviratában megerősítette, hogy Oroszország kész a török hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az ankarai tragédia ismét rávilágított a terrorizmus és annak megjelenési formái elleni harc elsődleges fontosságára, a régiós és azon kívüli partnerek összefogásának szükségességére.