A harmadik, egyben utolsó televíziós összecsapás helyszíne az arizonai Tempe városa, az Arizonai Állami Egyetem aulája volt.



A nyugodt, ellenfele szavait időnként enyhe mosollyal helytelenítő massachusettsi szenátor az alapvetően belpolitikai kérdéseknek szánt vitának rögtön az elején azzal vádolta szemmel láthatóan ideges ellenfelét, hogy a szövetségeseket félrelökve rohant az iraki háborúba, és Amerika ezért ma kevésbé biztonságos, mint lennie kellene.



Kerry a vitavezető újságíró, Bob Schieffer első kérdését használta fel mindjárt frontális támadásra. Ez azt firtatta, megteremthető-e az unokák számára a biztonság. A kérdésre mindketten igennel válaszoltak. Bush elnök hangsúlyozta, hogy átfogó terve van a terroristákkal való leszámolásra, és ehhez a harchoz mindenekelőtt erős vezetőre van szüksége Amerikának.



Az elnök szerint demokrata párti ellenfele nem alkalmas ennek a harcnak a vezetésére, mivel a terrorizmust rendőri kérdésnek tekinti, vagyis szinte egy kalap alá veszi a prostitúcióval és a tiltott szerencsejátékkal. Az elnök hangoztatta: a harcot ott kell felvenni a terroristákkal, ahol éppen vannak. Az iraki és afganisztáni katonai fellépés szabadságot hozott a két ország népének. Büszkén említette meg az afganisztáni választásokat. "A szabadság diadalmasan menetel előre" - állapította meg.



Kerry szenátor Bush elnököt tette felelőssé azért, hogy az Egyesült Államokban ma kevesebb munkahely van, mint amikor beiktatták, s hangoztatta, hogy 5 millió ember Bush hivatali ideje alatt vesztette el egészségbiztosítását. Bush elnök viszont megrögzött liberálisként jellemezte ellenfelét, akinek - noha most a költségvetés kiegyensúlyozásáról beszél - hitvallása az adók emelése és a befolyt adópénzek elköltése, . "Ön az amerikai politika távoli balszélén helyezkedik el" - mondta és azt is hozzátette: Edward Kennedy, Massachusetts másik szenátora Kerryhez képest konzervatív politikus.



John Kerry megerősítette, hogy elnökké választása esetén visszavonja a Bush által nyújtott adócsökkentést azoktól az amerikaiaktól, akiknek éves jövedelme meghaladja a 200 ezer dollárt. Bush elnök alatt a szenátor szerint a gazdagok adóterhei csökkentek, míg a középosztályéi növekedtek. Az elnök 89 milliárd dollár ajándékot adott a leggazdagabb egy százaléknak, noha erre a pénzre szükség lett volna az oktatásügyben és az egészségügyben. Az elnök azzal vágott vissza, hogy Kerry megválasztása esetén mindenkinek növekedni fog az adóterhe. A szenátor szót emelt a minimálbér emelése mellett, de az elnök kitért az állásfoglalás elől.



Bush és Kerry egyetértett abban, hogy a házasság férfi és nő kötelékét jelenti. Bush szükségesnek nevezte, hogy az alkotmányban rögzítsék az egyneműek házasságának tilalmát, Kerry viszont úgy ítélte meg, hogy a kérdés eldöntését a szövetségi államokra kell bízni.



A massachusettsi szenátor idézte John F. Kennedy 1960-as kijelentését, amely szerint ő nem katolikus elnök akar lenni, hanem elnök, aki történetesen katolikus. Kerry ezt azzal kapcsolatban idézte fel, hogy a katolikus püspökök egy része bűnnek minősítette, ha a hívek rá adják voksukat, mivel támogatja az abortusz jogát.



A Gallup közvélemény-kutató intézet első felmérése szerint Kerry kerekedett felül a vitában. A megkérdezettek 52 százaléka őt tartotta jobbnak, s csak 39 százalék Bush elnököt. (A többi megkérdezett határozatlan volt.) Ez az arány az első vita után 53-37, a második után pedig 47-45 százalék volt. (MTI)