Brazília azt állítja, hogy csak az áramtermelés érdekében használja urándúsító létesítményeit, mindazonáltal nem hajlandó korlátlan hozzáférést biztosítani e létesítményekhez az ENSZ ellenőreinek, azzal érvelve, hogy védenie kell ipari titkait a kémkedéstől.



A Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) ellenben ragaszkodik az urándúsító centrifugák időnkénti felülvizsgálásához. A helyszínen, az egyes technikai paraméterekből következtetni lehet arra, milyen mértékig dúsítják az uránt, ebből pedig arra, milyen felhasználásra szánják az így nyert hasadóanyagot.



A latin-amerikai ország azt hangoztatja, hogy olyan elektromágneses technológiát fejlesztett ki, amely 30 százalékkal hatékonyabban működik és 25 százalékkal olcsóbb a legtöbb amerikai urándúsító üzemnél. A brazilok attól félnek, hogy ellopnák ipari titkaikat, ha kívülállók is bepillantást nyernének ezekbe az üzemekbe.



Brazíliának van a világ negyedik legnagyobb uránkészlete. A dúsított urán egyaránt alkalmas atomreaktorok fűtőanyagának és atomfegyver előállítására is.(MTI)