A lakosság jóváhagyására bocsátott alkotmány összefoglalná, korszerűsítené és továbbfejlesztené az EU korábban kötött szerződéseit, elvetése viszont a nemmel érvelők szerint annak bizonyítéka lenne, hogy az unió bővítése túl gyors folyamat. A szerződésnek elviekben 2007-től kellene hatályba lépnie, de ahhoz mind a 25 EU-tagállamban ratifikálni kell.

Hollandiában az utolsó közvélemény-kutatások szerint is mintegy 60 százalékra áll a szerződést elutasítók és körülbelül 40 százalékra a támogatók aránya. Döntő fontosságú lehet azonban a résztvevők száma: az említett értékek alacsony részvétel mellett érvényesek, minél többen adják le voksukat, annál nagyobb esélye van az igennek.

Azt is látni kell azonban, hogy Hollandiában sem az alkotmányban foglaltak körül forog igazán a vita, hanem egyfelől belpolitikai, másfelől általános uniós ügyek körül. A kormány népszerűtlensége, az elmúlt évek politikai alapú gyilkosságai, a megnövekedett bevándorlói tevékenység egyaránt az uniós integráció lassításának törekvésére buzdítja a hollandokat. Ezzel szemben álló - az alkotmányt támogató - érvrendszer a közbiztonság növekedése, a munkahelyek nagyobb garantáltsága, az emberi jogok kiterjesztése.

A szavazás kimenetelét döntően befolyásolhatja, hogy három nappal korábban a francia lakosság - ugyancsak népszavazáson - elvetette az alkotmányos szerződést. A dokumentum uniós támogatói szerint viszont a tavaly ősszel aláírt dokumentum ratifikálásának folytatódnia kell, és kísérletet kell tenni az abban foglaltak minél szélesebb körű végrehajtására.

Hollandiában szerdán este kilenc óráig tartanak nyitva a szavazóhelyiségek. Az első eredmények éjfél előtt várhatók. Az országban 11,6 millió szavazásra jogosult állampolgárnak kell választ adnia arra a kérdésre: "Mellette vagy ellene van-e Ön annak, hogy Hollandia megerősítse az európai alaptörvényről szóló szerződést?" A hágai parlament két házának később a lakosság akaratát - elvben nem kötelezően - figyelembe véve kell ratifikálnia vagy elvetnie az alkotmányt.

Az ország történetében az első átfogó népszavazásról van szó. Utoljára 1797-ben, az akkor francia megszállás alatt Batáviai Köztársaság néven működő bábállamban szólították szavazásra a népet. A mostani voksolás mindazonáltal nem csupán egy ország, hanem 25 állam sorsát érintheti.

Jan Peter Balkenende kormányfő kedd este még egy utolsó kísérletet tett az alkotmányt támogatók táborának növelésére. Egy televíziós interjúban a gazdaság előre vitelét az alkotmánytól tette függővé, azt is hangoztatva, hogy Hollandia jövője egyértelműen Európában van.