A hivatalos adatok alapján a helyzet Magyarországon is egyre komolyabbnak látszik, bár a megkérdezettek között ezúttal magyarok nem voltak. Ugyanakkor az európai kérdőívet kitöltők szerinti legsúlyosabb két bűncselekmény-típus, a garázdaság és a rendzavarás a hasonló magyar statisztikák szerint hazánkban is egyre gyakoribb. A garázdaság típusú bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben kis híján megduplázódott itthon: míg 1996-ban 5,924, tavaly már 10,911 eset vált ismertté!

Az antiszociális viselkedéssel kapcsolatos közvéleményt vizsgáló pán-európai kutatást az ADT elektronikus tűzjelző és biztonsági megoldásszállítója megbízásából a TNS globális piackutató készítette: több mint 7000 állampolgár véleményét mérte fel Európa számos országában.

A kutatásról

A kutatást a TNS globális piackutató csoport végezte Ncompass Online Kérdőívével. Az adatfelvétel 2006. januárjában történt a következő országokban: Franciaország (1055 válaszadó), Németország (1061), Nagy-Britannia (1748), Olaszország (1060), Hollandia (1061), Spanyolország (1062). A válaszadók a legtöbb országban 16 és 64 év közöttiek voltak, kivéve Olaszországban és Spanyolországban, ahol életkoruk 16 és 54 év között volt.

Néhány országban a lakosság sokkal gyakoribb problémának érzi az antiszociális viselkedéstípusokat és következményeiket, mint máshol. Az alábbi adatok azt mutatják, hogy mikor a probléma súlyosságáról kérdezték !ket, a válaszadók mekkora hányada érezte úgy, az nagyon vagy közepesen jelent!s: Nagy-Britannia 76 százalék; Franciaország 75 százalék;Németország 61 százalék; Olaszország 52 százalék; Spanyolország 51 százalék; Hollandia 44 százalék.

A résztvevőknek arra a kérdésre is válaszolniuk kellett, melyek a legaggasztóbb viselkedéstípusok. Az alábbi táblázatban azokat foglaltuk össze, amelyeket a válaszadók a három legfontosabbként jelöltek meg: garázdaság, rongálás 70 százalék; hangoskodás 59 százalék; tiszteletlen viselkedés 58 százalék; erőszakoskodás 36 százalék; utcai italozás 24 százalék; zajos szomszédok 17 százalék; graffiti 17

A kutatás az egyes országok leginkább érintettnek vélt területit is azonosította. A franciák és az olaszok úgy gondolják, a legveszélyeztetettebbek a lakóövezetek. A németek leginkább a közlekedési megállókban tartanak veszélytől. A britek és spanyolok a bárok, mulatók és kocsmák környékén, a hollandok pedig a bevásárló negyedekben érzik magukat leginkább veszélyeztetve.

Bár az európaiak szerint az antiszociális jellegű bűncselekmények elkövetőinek többsége 25 évnél fiatalabb, az érintett országok mindegyikében legalább 19 százalék gondolja azt, hogy a probléma nem köthető életkorhoz. Szinte minden válaszadó úgy gondolja, az antiszociális viselkedés megakadályozása a szülők felelőssége. Elsősorban a fegyelem és a jó példa hiányát látjuk a két legfontosabb rizikófaktornak.

Kortalanul? © AP

“Cseppet sem meglepő, mennyire aggasztónak látják az emberek az antiszociális viselkedés problémáját. Az ilyen esetek Európa-szerte gyakran szerepelnek a médiában, s a lakosságot természetesen a saját közvetlen környezetének eseményei is befolyásolják. A sajtóhíradások és a személyes tapasztalatok egyértelmű eredményét láthatjuk ebben a kutatási jelentésben" - kommentálta a kutatás eredményeit Gloria Laycock professzor, a londoni University College Jill Dando Kriminalisztikai Intézet vezetője .

Szerinte ezek az eredmények komoly kihívást támasztanak az európai kormányok, sőt, az EU számára. "Először is ki kell vizsgálni, mennyire valós, növekvő probléma az, amit a közvélemény annak tart" - mondta. Ehhez gondosan tanulmányoznunk kell a hivatalos bűncselekmény-adatokat, illetve a tagországok rendőrségi jelentéseit. A kutató hangsúlyozta: szembeötő, hogy szinte mindenki úgy gondolja: a fiatalok nem tisztelik eléggé az idősebbeket, illetve a más tulajdonát.

"Egyes országokban ezt inkább kulturális feszültségek, mint mondjuk a túlzott alkohol-fogyasztás eredményének látják, de az európai közvélemény szerint az okok a fegyelem hiányában, a rossz nevelésben és a tekintély hibás alkalmazásában keresendők. Kevéssé veszik figyelembe a közösségi nyomást, a helyzeti tényezőket vagy az egyszerű lehetőséget. Bár - legalábbis Észak- Európában - egyértelmű, hogy az alkohol-fogyasztás kulcsfontosságú, nem látszik, hogy magával az ivással, annak megelőzésével túl sokat foglalkoznánk“ - mondta.