A Handicap International nevű nemzetközi humanitárius szervezet összegzése szerint amióta ez a fegyverfajta a vietnami háború idején megjelent a harctereken, bevetése 104 ezer halálos áldozatot, vagy sebesültet követelt, s ezek 98 százaléka a polgári lakosságból került ki.

A nemzetközi szervezet szakértői Szerbiától Irakig, Laosztól Libanonig 24 országban vizsgálták a repeszbombák használatának következményeit. Ez a jelentés az első ilyen, átfogó tanulmány a kérdésben, elkészítésének az a célja, hogy e fegyvertípus betiltását célzó nemzetközi kampány alapjául szolgáljon.

A repeszbombák (vagy kazettás bombák) különösen pusztító fegyverek: becsapódáskor több száz, vagy több ezer apró robbanótöltettel árasztják el a körzetet, teljesen letarolva azt. Ugyanakkor mivel a töltetek közül elég sok (a Handicap International szerint 5-30 százalék) nem robban fel, ezek az eszközök időzített bombák: évekkel alkalmazásuk után is gyilkolhatnak, például amikor valaki véletlenül rájuk lép. A humanitárius szervezet főigazgatója, Angelo Simonazzi csütörtöki sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy "a repeszbombák nem pontosak... arra a célra fejlesztették ki ezeket, hogy nagy területekre mérjenek csapást, s amikor gyilkolnak, vagy sebesüléseket okoznak, nem tesznek különbséget az adott helyszínen lévő katonai célpontok, illetve polgári lakosok között."

A Human Right Watch (HRW) nevű nemzetközi humanitárius szervezet egyik tavalyi jelentésében arról számolt be, hogy világszerte 34 ország gyárt ilyen eszközöket. Az elmúlt években az amerikaiak egyre gyakrabban folyamodtak e fegyvertípushoz, de idén például az izraeliek is alkalmazták libanoni hadjáratuk során. A Nemzetközi Vöröskereszt pedig azt állította egy jelentésében, hogy Koszovóban (ahol az 1999-es hadjáratban szintén bőségesen alkalmaztak ilyen fegyvereket) a repeszbombák visszamaradt töltetei 1999 júniusa és 2000 májusa között ugyanannyi civil sebesítettek vagy öltek meg, mint a taposóaknák.

Ez utóbbiak használatát időközben már sikerült törvényen kívül helyezni, s most a különböző humanitárius szervezetek ugyanezt szeretnék elérni a repeszbombáknál is. Egyelőre azonban csak annyit sikerült elérniük, hogy idén februárban Belgium - a világ első országaként - megtiltotta e fegyvertípus gyártását, tárolását, kereskedelmét és használatát.