Az emberkereskedelem elleni küzdelem lehetőségeivel foglalkozó jelentés plenáris vitájában Bauer Edit rámutatott arra, hogy az emberkereskedelem a prostituáltak mellett egyre inkább kényszermunkások, kényszerházastársak és emberi szervek "beszerzésére" irányul, és fokozódik a koldusgyerekek, zsebtolvajok "kereskedelme" is. A magyar képviselők közül felszólaló Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy "a rabszolgaság modern formája egyre terjed Európában".

A jelentés egyebek között az ENSZ adatait idézi, amelyek szerint évi 1 millióan válnak emberkereskedők áldozatává. A szöveg az emberkereskedelmet a rabszolgaság modern formájának nevezi.

A dokumentum szerint a szexipar a kereslet-kínálat elve alapján működik, és "a növekvő fogyasztói kereslet kétségtelenül az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a szexiparban a kényszermunka jelenségéhez".

Az EP sürgeti, hogy az EU-tagállamok ratifikálják és hajtsák végre az összes, emberkereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményt. Az országoknak arról is gondoskodniuk kellene a jelentés szerint, hogy "az emberkereskedelem áldozatai - függetlenül attól, hogy együttműködnek-e az illetékes hatóságokkal a nyomozás során, illetve tanúként a büntetőjogi eljárásokban - rövid időre szóló tartózkodási engedélyekhez jussanak".

A képviselők 2007-től kezdve emberkereskedelem-ellenes nappá nyilvánítanák március 25-ét, "megemlékezve a rabszolga-kereskedelem eltörléséről a világ számos országában" - idézte a szöveget az EP sajtószolgálata.

Gál Kinga szerint a 90-es évek óta az ember-, különösen a nő- és gyermekkereskedelem az egyik legaggasztóbb jelenség a világban. Jelezte, hogy a probléma gyökerének az emberek reménytelen helyzete mellett a keresletet tarja. "Hiába ítéli el szinte az egész világ a gyermekek szexuális kizsákmányolását, illetve rabszolgasorban tartását, hiába tesz meg néhány ország rendőrsége mindent, hogy a pedofil hálózatokat leleplezze, ha néhány ország eltűri, hogy területén gyermekkereskedelem folyjon" - hangoztatta Gál Kinga.

A képviselőasszony a származási-, tranzit- és a célországok közötti hatékony együttműködés alapvető feltételeként határozta meg, hogy európai és nemzetközi szintű szabályok és intézkedések szülessenek.