Miron Cozma, a kilencvenes évek bányászjárásainak hírhedt alakja a döntés nyomán nem lesz kénytelen rács mögött tölteni börtönbüntetésének hátralévő tizenegy hónapját. A Rahova büntetés-végrehajtási intézet különleges bizottsága a múlt héten hagyta jóvá az elítélt feltételes szabadlábra helyezési kérelmét, ezt fogadta el most a bíróság. 
 

Kegyelem Iliescutól

Miron Cozmát az 1991-es bukaresti bányászjárásokért 18 év börtönbüntetésre ítélték Emil Constantinescu államelnöki mandátuma idején. A következő államfő, Ion Iliescu 2004 decemberében - leköszönése pillanatában - kegyelemben részesítette a bányászvezért, a közvélemény nyomására azonban a rendeletet egy nap múlva vissza is vonta. Cozma akkor megfellebbezte a kegyelmet visszavonó államfői rendeletet, s meg is nyerte.

Cristian Velicea, a Rahova fegyintézet szóvivője azzal indokolta Cozma kérelmének jóváhagyását, hogy az elítélt az utóbbi fél évben példás magaviseletet tanúsított. A szóvivő szerint Cozma kulturális és vallási rendezvényeken vett részt, színdarabban játszott, sőt a börtön egyházi kórusában is énekelt. 
 
Miron Cozmának ez volt a harmadik kísérlete, hogy feltételesen szabadlábra kerüljön. Előző kérelmeinek elutasítását a bírák azzal indokolták, hogy Cozma egyrészt súlyos bűncselekményekért tölti büntetését, másrészt pedig nem tanúsít jó magaviseletet. Ezúttal viszont - nem sok idő elteltével - magaviselete "példásnak" találtatott.
 
A Zsil-völgyi bányászok 1990 és 2000 között összesen hatszor léptek színre Cozma irányításával a "közrend őreinek" szerepében. Ezeket nevezte el a sajtó "bányászjárásoknak". A legvéresebb közülük az 1990. júniusi bukaresti (harmadik) volt, amely számos halálos áldozatot követelt.