A vezető londoni gazdaságpolitikai hetilap pénteken utcára került kiadása szerint ugyanakkor "Kelet-Európának soha nem ment ilyen jól, mint most"; a legtöbb ország lehorgonyzott a NATO-ban és az EU-ban, a térség "virágzik, stabil, demokratikus és biztonságos". A GDP-növekedési ütemeken mindenki csak csodálkozik, a
növekedés az országok zömében meghaladja az 5 százalékot, Észtországban és Lettországban pedig a 10 százalékot. A hangulat mégis meglepően komor.

A térségből milliók vándoroltak külföldre dolgozni, ami a bérek megugrásához vezetett, veszélyezteti a
versenyképességet és aggasztja a befektetőket. Azok az országok, amelyek még nem az EU tagjai, attól tartanak, hogy gyors reformokkal sem tudnak majd bejutni, abban a tíz volt kommunista országban azonban, amely már "a klub tagja", a reformok jórészt megtorpantak, áll a The Economist elemzésében.

A folyóirat szerint Romániában "látványosan véget ért" az a politikai fegyelem, amely a csatlakozás előtti időszakot jellemezte, Szlovákiában pedig elképzelhető akár a reformfolyamat visszafordítása is, és a térségben sehol sem látszik valószínűnek - Szlovénia példáját követve - a rövid időn belüli euróövezeti csatlakozás. A The Economist szerint a legközvetlenebb aggodalom - amit az ingatag piaci helyzet, valamint az 1997-es kelet-ázsiai és a gyakori latin-amerikai pénzügyi válságok emléke is táplál - az, hogy gazdasági krach következik be, ami elkezdődhet például a balti országokban.
    
A The Economist pénteki elemzése szerint azonban "nagyobb aggodalomra ad okot Magyarország". A magyar kormány a tavalyi választások megnyerése végett véghezvitt "pénzszórás" után most próbálja visszanyerni az ellenőrzést a közfinanszírozás felett, a magyarok ugyanakkor hatalmas mennyiségű devizahitelt vettek fel,
bizonyosságnak tekintve az eurócsatlakozást. A lap szerint így lehet megteremteni "egy ronda összeroppanás
minden feltételét, leértékelődéssel, lehetséges nem fizetővé válással, recesszióval".

A The Economist hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány takarékossági programjának most már "a bankárok is tapsolnak", jóllehet a tervezett közkiadási reformok fájdalmas hatásai még csak ezután érződnek, és a kormány "félénknek" bizonyult, amikor beleegyezett a magasabb közszférabeli fizetésekbe.