A 2003 márciusi iraki inváziót az Egyesült Államok vezette koalíció arra szánta, hogy megbuktassák Szaddám Huszeint és egy demokratikus, Amerika-barát szigetet hozzanak létre az arab világban, amely Washington szerint a terrorizmus fészke, a 2001. szeptember 11-i merényletek felelőse.

Négy év elteltével a háború megerősíteni látszik nem csupán az al-Kaidát, hanem főleg Iránt és szövetségeseit, Szíriát, a libanoni Hezbollahot és a palesztin Hamászt, az Egyesült Államok esküdt ellenségeit.

"Az új Irakról feltételezték, hogy modell lesz a Közel-Kelet, fenyegetés az iráni teokrácia számára. Ehelyett Irán úgy tűnik, mint az Egyesült Államok háborújának nagy nyertese lett" - hangsúlyozza Vali Nasr, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának szakértője, e független kutatóközpont folyóiratának, a Foreign Policynak a legújabb számában.

Miközben a háborúnak eddig 3200 amerikai katona és több tízezer iraki civil esett áldozatul, az amerikai kormányzat láthatóan tehetetlen az erőszakkal szemben. Ezen kívül nagy felháborodást keltettek, különösen Európában, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos fogdái. Két vizsgálat fényt derített arra, hogy mintegy húsz ország közreműködött többé-kevésbé ebben a programban.

Zbigniew Brzezinski egykori nemzetbiztonsági tanácsadó szerint George Bush elnök azzal, hogy feláldozta az Egyesült Államok erkölcsi alapelveit a terrorizmus elleni harc nevében, csökkentette az Egyesült Államok szavahihetőségét a világban. "Tény, hogy elherdálta szavahihetőségünket, legitimitásunkat, sőt azt a tiszteletet is, amelyet mások táplálnak a hatalmunkkal szemben" - hangsúlyozta Brzezinski a The Today Show című, közismerten Bush-ellenes szatirikus műsorban.

A háború a republikánus pártnak a kongresszusi többségébe került, egyúttal mélypontra zuhant George Bush elnök népszerűsége: jelenleg 35 százalék körül mozog.

Novemberi választási veresége és az iraki háborúval kapcsolatos igen kritikus jelentés decemberi nyilvánosságra hozatala után Bush jócskán rugalmasabbá tette külpolitikáját. Leváltotta védelmi miniszterét, Donald Rumsfeldet, akit az iraki háború eszkalációja felelősének tekintenek. Ezután megbízta Condoleezza Rice külügyminisztert, indítsa újra az izraeli-palesztin béketárgyalásokat, hogy lecsillapítsa az Amerika-ellenes érzéseket az arab világban. Rice egyúttal felhatalmazást kapott arra is, hogy kezdjen párbeszédet Iránnal és Szíriával.

Irán nem az egyetlen, amely profitált az Egyesült Államok iraki kellemetlenségeiből. A Foreign Policy Kínát említi, amely azt, hogy az Egyesült Államok figyelmét az elmúlt négy évben Irak kötötte le, saját afrikai és latin-amerikai befolyása kiterjesztésére használta ki. Megemlíti továbbá a folyóirat az Egyesült Államok arab szövetségeseit is, mint például Egyiptomot és Szaúd-Arábiát, amelyek haladékot kaptak a Bush-kormányzattól az emberi jogok témakörében - cserébe az Iránnal szemben Washingtonnak nyújtott támogatásukért.

A Heritage Foundation konzervatív kutatóközpont szakértője, Ariel Cohen szerint Oroszország is profitált az iraki háborúból, mert így vissza tudott térni a Közel-Keletre, megőrizve szoros kapcsolatait Iránnal és felmelegítve kapcsolatait az arab monarchiákkal. "Világos, hogy az új Közel-Keleten - ahol az Egyesült Államok hatalmát és presztízsét az iraki háború fenyegeti, és ahol Moszkva szembeszáll szuperhatalom-státusával - a légkör sokkal küzdelmesebb és nehezebb lesz" - vélekedett Cohen.