Az Európa Tanács vezetői "megkönnyebbülésüknek" adtak hangot, amiért a líbiai igazságszolgáltatás életfogytiglani börtönre változtatta a halálra ítélt öt bolgár ápolónő és egy palesztin orvos halálos ítéletét. A testület egyúttal szorgalmazta az elítéltek kiadatását Bulgáriának. Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára és René van der Linden, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke azt is hangsúlyozták: a líbiai legfőbb igazságügyi tanács döntése így is szégyenletes, mert ezek az emberek ártatlanok, igazságszolgáltatási paródia és politikai üzletelés áldozatai. "Már régen szabadon kellett volna engedni őket. A döntés nem törli el a szörnyű igazságtalanságot" - szögezte le van der Linden.

A hat egészségügyi dolgozó már több mint 8 éve fogságban van azzal a váddal, hogy AIDS-vírussal fertőztek meg 436 líbiai gyereket egy bengázi kórházban. A fertőzött gyerekek közül 56-an azóta meghaltak. A betegek családjai a napokban fejenként egymillió dolláros kártérítést kaptak.

Bulgária szerdán már hivatalosan is elindította a kiadatási eljárást az ápolónők ügyében. Talevíziós értesülés szerint Tripoli feltételhez köti a rabok hazaengedését. "Számunkra csak azután zárul le az ügy, hogy az egészségügyi dolgozók visszatértek bolgár földre, s azon dolgozunk, hogy ez mihamarabb megtörténjék" - jelentette ki Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök Szófiában.

A líbiai igazságügyi tanács kedden változtatta életfogytig tartó börtönbüntetésre az öt bolgár ápolónőre és a - nemrégiben bolgár állampolgárságot kapott - palesztin orvosra még tavaly kiszabott halálos ítéletét. A hat egészségügyi dolgozót több mint 400 líbiai gyermek HIV-vírussal való szándékos megfertőzésével vádolták.

Borisz Velcsev bolgár főügyész közlése szerint Szófia már szerdán - egy 1984-es egyezmény alapján - hivatalosan is kérte Tripolitól a hat elítélt kiadatását. Ennek értelmében a két ország idegenben elítélt állampolgárai saját hazájukban tölthetik le a büntetésüket. Egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor térhetnek haza a lassan nyolc és fél éve az észak-afrikai arab országban raboskodó egészségügyiek.

Az ügy elhúzódását sejteti, hogy Líbia - legalábbis a bolgár bTV értesülése szerint - feltételekhez köti az ápolónők kiadatását. Tripoli állítólag azt szeretné, ha Bulgária állná azoknak a fertőzött gyerekeknek a külföldi taníttatását, akiknél még nem manifesztálódott az AIDS-betegség. Szintén a kiadatás csúszását eredményezheti, hogy hamis vád címén még büntetőeljárás folyik Líbiában a hat bolgár ellen. Azután fogták őket újra perbe, hogy arra panaszkodtak: a fogva tartás alatt megkínozták őket, így kényszerítve ki beismerő vallomásukat.

A HIV-fertőzött líbiai gyermekek családjainak járó kártérítést Líbia fizette ki - közölte osztrák és bolgár rádióállomásoknak nyilatkozva Benita Ferrer-Waldner, az Európai Unió külügyi biztosa. A szófiai közszolgálati rádióban elhangzott interjújában az EU-biztos kifejtette: az unió teljesítette a Líbiával kötött megállapodást, de nincs arról szó, hogy fizetett volna. Az összeg a Kadhafi Alapítványtól ered, tehát líbiai pénz - mutatott rá.

Az Ö1 osztrák közszolgálati rádiónak is lényegében így fogalmazott, vagyis az EU nem fizetett kártérítést, hanem a Kadhafi Alapítvány járt közben az évek óta húzódó ügy megoldásáért. Az EU csak a bengázi kórház egészségügyi körülményeinek a javításához folyósított közvetlen juttatásokat - fűzte hozzá Ferrero-Waldner. A családokkal a Kadhafi Alapítvány tárgyalt, amelynek vezetője a líbiai államfő fia. A kárpótlási pénz a Szófia és Tripoli által 2005-ben, az EU védnöksége alatt létrehozott úgynevezett bengázi alapból származik - mutatott rá az osztrák biztos. Az alaphoz hozzájárult az Egyesült Államok is.