A 30 éves ügyvéd, Alparslan Arslan tavaly májusban kezdett el lövöldözni a török államtanács, az ország egyik legfőbb jogi intézményének ülésén, agyonlőtt egy bírót és négyet megsebesített. A vádlott elmondta, hogy akcióját az vezérelte, hogy megtorolja "az Allah hite, profétája és a muzulmánok elleni aljas cselekedeteket". Hozzátette, hogy ha nem fogták volna el, következő célpontjai a Dogan médiacsoport, a Koc ipari konszern, bankok, végül maga az államfő lettek volna.

Arslan a korábbi kihallgatáson azt vallotta, hogy az iszlám kendő közhivatalokban és egyetemeken való viselésének tilalma váltotta ki belőle a gyilkos akciót. Elismerte azt is, hogy három kézigránátos merényletet szervezett ugyancsak ez idő tájt a Cumhüriyet című szociáldemokrata napilap ellen, amelyben egy iszlám fátylat viselő disznóról készült karikatúra jelent meg. E támadásoknak nem voltak áldozatai.

A török média azt sugallta, hogy Arslannak köze lehet ahhoz az ultranacionalista, nyugalmazott katonatisztek részvételével létrehozott csoporthoz, amelynek tagjait a közelmúltban tartóztatták le Isztambulban egy fegyverrejtekhely felfedezése után. A raktárban ugyanolyan gránátokat találtak, mint amilyeneket a Cumhüriyet ellen vetettek be. Arslan egyik cinkosa egy rendőrségi vallomásában meg is erősítette, hogy az államtanács elleni merényletre e csoport adott megbízást.

Arslan és négy tettestársa ellen életfogytiglani börtönbüntetést kért az ügyész illegális szervezethez való tartozás, illetve az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet miatt.