Putyin. A Napra lehet © AP

Az orosz államfő és vendége által felkeresett Por-Bazsin erőd – amelynek neve annyit tesz agyagház – az eddigi ismeretek szerint 757, az úgynevezett ujgur kaganátus idején, a mai Tuva Autonóm Köztársaság területén épült. (Tuva Szibéria délkeleti részén, a mongol határ mentén terül el, területén van Ázsia földrajzi középpontja.)

Az egykori erőd ásatásain dolgozó, Oroszország számos városából összesereglett egyetemistákat és egyetemi tanárokat orosz sajtójelentések szerint váratlanul érte a magas vendégek látogatása, de aztán hamar magukhoz tértek, s fényképezkedni kezdtek Putyinnal, illetve II. Albert herceggel.

Az orosz államfő és vendége ezután az itt eredő Jenyiszej felső folyásához repült helikopteren, s onnan mintegy 50 kilométeres utat tett meg csónakokon a folyón lefelé, s közben horgászott. A csónakok kétszer is homokpadra futottak, s a bent ülőknek ki kellett szállni és tolni kellett a járművet. A beszámolók szerint a kapás sem volt túl jó, de azért mind Putyin elnök, mind II. Albert herceg fogott halat.

A folyóról megtekintették egy népes óhitű család lakhelyét: a família az apából, az anyából, kilenc fiúból, öt lányból, illetve azok feleségeiből és férjeiből, valamint gyermekeiből áll. (Az óhitűek a XVII. században, Nagy Péter cár egyházi reformjai nyomán menekültek egyre távolabb, s máig nem ismerik el az állam fennhatóságát. Sokan élnek Szibéria keleti részén, sokszor csupán egyetlen család a vadonban. Még a nyolcvanas években is találkoztak geológusok olyan családdal, amely több évtizede nem érintkezett emberekkel.)

Vasárnap Putyin Szentpétervár egyes nevezetességeit, köztük a Petrodvorec palotát és aranyozott szobrokkal, szökőkutakkal díszített parkját mutatta meg vendégének, akit biztosított afelől, hogy Oroszország támogatja a monacói herceg környezetvédő törekvéseit.