szerző:
MTI

Ha bárkinek szemernyi kétsége is volt afelől, hogy Koszovó jövőjének kérdése egy világhatalmi játszma része, s a közvetlenül érintetteknek csak áttételes befolyásuk lehet rá, az a hétvégi belgrádi és pristinai diplomáciai tárgyalások után beláthatja: még minden bizonytalan, a döntést végül Washingtonban és Moszkvában (meg esetleg Brüsszelben és Pekingben) hozzák meg, valamennyire talán figyelembe véve a szerb és albán véleményeket is.

© Dudás Szabolcs
Miután a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget javasló Ahtisaari-terv - az összes hangzatos nyugati nyilatkozat ellenére - meghalt Oroszország, Kína és mások ellenkezése miatt, a kérdésben egyedül döntésre jogosult ENSZ BT-hez el sem jutott a nyolc éve vajúdó kérdés. A határozat előkészítésével megbízott - az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország alkotta - kontaktcsoport három tapasztalt diplomatát jelölt ki arra, hogy még négy hónapig gyötrődjön, próbáljon megoldást találni a közvetlenül érintettek merev szembenállása miatt megoldhatatlannak látszó kérdésre.

Az EU-tagok által közösen delegált német Wolfgang Ischinger, az amerikai Frank Wisner és az orosz Alekszandr Bocan-Harcsenko alkotta csoport pénteken Belgrádban, szombaton és vasárnap pedig Pristinában tárgyalt, látszólag minden eredmény nélkül, de úgy tűnik, hogy pillanatnyilag Szerbiának, illetve - nagyobb távlatban - Oroszországnak kedvező módon. Látogatásaik ugyanis azzal értek véget, hogy Ischinger közölte: Belgrádnak és Pristinának tárgyalnia kell, a hármas nem tesz semmilyen javaslatot, azt fogadja el, amiben szerbek és albánok egyetértenek.

Beígért függetlenség

A Koszovó függetlenségét korábban megkérdőjelezhetetlen tényként kezelő Egyesült Államok megbízottja csak a belgrádi megbeszélések után szólalt meg a nyilvánosság előtt. "Nem azért jöttünk, hogy bármit javasoljunk, azért vagyunk itt, hogy megpróbáljunk egyetértést teremteni" - jelentette ki Wisner, éles ellentétben mindazzal, amit a washingtoni külügyi vezetők s az üzeneteiket továbbítani hivatott belgrádi amerikai nagykövet hónapok óta ismételget. Az ugyanis úgy szól, hogy Koszovó függetlensége elkerülhetetlen tény, a szerbek vegyék ezt tudomásul, viselkedjenek értelmesen, felnőtt módra.

Hasonlóan, bár finomabb hangnemben fogalmazott mindmáig - belgrádi képviselője közvetítésével - az angol diplomácia. Wordsworth belgrádi nagykövet - londoni fölöttesei véleményét kifejezve, s amerikai kollégájával egybehangzóan - határozottan állította, hogy Koszovónak függetlenné kell válnia, esete azonban nem példa, nem vetíthet előre semmilyen, a világ számtalan tűzfészkével kapcsolatos megoldást.

Moszkva láncreakciótól tart

Erre mondta orosz részről személyesen Szergej Lavrov külügyminiszter, hogy nem az a precedens, amelyet egy magát legfőbb döntőbírónak tekintő világhatalom, például az Egyesült Államok annak minősít, hanem az, amit a vitás kérdésekben érintettek annak tartanak. Innentől kezdve Koszovó Szerbiától való elszakadása végeérhetetlennek látszó láncreakció kezdete is lehet. A szikár nemzetközi jog alapján érvet szolgáltathat a spanyolországi baszkok, a franciaországi korzikaiak, a grúziai oszétok, azerbajdzsáni örmények, moldáviai oroszok, és még ki tudja hány népcsoport elszakadási törekvéseihez.

Miután Moszkva egyértelművé tette, hogy nem fogadja el az Ahtisaari-tervet, s az érdemi tárgyalások követelésében a szerbek mögé állt, nem maradt más megoldás, mint megpróbálni azok tető alá hozását. Ez leplezetlen ingerültséget váltott ki a koszovói albán vezetőkben, akik most joggal érezhetik csalódottnak, elárultnak magukat.

Hiszen az EU vezető országai és az Egyesült Államok lényegében beígérte nekik a függetlenséget, és 1999 óta lényegében minden számukra kedvező módon alakul Koszovóban. A tartomány sorsára vonatkozó egyetlen máig érvényes döntésnek, az ENSZ BT 1244-es határozatának sok fontos, a szerbeknek kedvező részét nem hajtották végre, miközben a koszovói ENSZ-közigazgatás - az ő kárukra és az albánok előnyére - sok esetben egyértelműen megszegte az ENSZ-döntést. Főleg az elüldözöttek hazatérésére, a szerb állami és vállalati vagyon albán kézre juttatására igaz ez. Egy-másfél hete Joachim Rücker, az UNMIK vezetője például felfüggesztette az albánok által lefoglalt szerb magánvagyonok visszajuttatását , mondván: a kérdésben ellentétek vannak a két érintett fél között.

Belgrád: miért éppen most? (Oldaltörés)

Koszovó nemzetközi parancsra történő elszakítása ellen más, egy kézlegyintéssel el nem intézhető érvei is vannak Belgrádnak. Ezek közé tartozik az a szerb politikai vezetők túlélése szempontjából lényeges kérdés, hogy miért is ma, a jelenleg hatalmon lévőkkel akarják megfizettetni mindazt, amit Slobodan Milosevic nyolc évvel ezelőtt tett, s amire akkor a világnak vagy nem volt válasza, vagy ha igen - lásd az 1244-es határozatot -, akkor az nem lett igaz, hiszen kitalálói sem vették komolyan.

Eközben tény, hogy Koszovó lakosságának kilencven százalékát albánok alkotják, akiknek a vezetői - nyilatkozataik szerint - hallani sem akarnak másról, mint a teljes függetlenség. Arra kényszeríteni ezt a többséget, hogy a gyűlölt Szerbiában maradjon, nehéz vállalkozás, s főleg az a korábbi, néha talán elhamarkodott, függetlenségre vonatkozó ígéretek után. És akkor még nem esett szó a koszovói szélsőségesekről, akik a pristinai politikai vezetők viselkedését is túl simulékonynak, defetistának tartják, meg a dél-szerbiai albánokról, akik a Koszovó és Macedónia közti háromszögben élnek. Ott, ahol a múlt héten újból - a fejükre a szemnél és szájnál kivágott fekete harisnyát húzó - fegyveresek jelentek meg, útzárat építettek, demonstratívan gépkocsikat kutattak át, egyértelműen a félelemkeltés szándékával.

A nemzetközi közvetítők ebben a helyzetben mondták azt, hogy szerbeknek és albánoknak tárgyalniuk kell, megállapodni valamiben, s ez tulajdonképpen a belgrádi vezetésnek jelentett pontot a minden bizonnyal még sokáig eltartó politikai játszmában. Azt ugyanis a szerb politikusok is tudják, hogy Koszovó - valamilyen formában - elveszett, de érthető módon egyik sem akarja vállalni, hogy erre nyilvánosan igent mondjon, vállalva az ezzel járó felelősséget. Hiszen alkotmányt sértene, mert a szerb alaptörvényben benne van, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része. A ki tudja, meddig tartó tárgyalás tehát számukra nem rossz megoldás.

Jele sincs a megegyezésnek

A pristinai vezetőknek ezzel szemben - a hétvége fejleményei után úgy tűnik - le kell nyelniük a békát: a függetlenség erre az évre várt eléréséből valószínűleg már semmi sem lesz. Arra is rákényszerülnek, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a szerbekkel, amire korábban nem voltak hajlandók, csupán Martti Ahtisaarival üzenték meg nekik, hogy elfogadhatatlannak tartják minden - hatalommegosztásra, menekültek visszatérésére, vagyonjogi kérdések rendezésére vonatkozó - javaslatukat.

A két fél nyilatkozataiban egyelőre a csírája sem fedezhető fel egy esetleges megegyezésnek, de ettől a következő hónapok még hozhatnak meglepő fejleményeket. Bármilyenek legyenek is ezek, Belgrád valószínűleg jogosan örül. Veszíteni nem tud, mert a legrosszabb esetben is csak az következik be, ami fél-háromnegyed évvel ezelőtt még befejezett ténynek számított: Koszovó függetlenné válik.

Oroszország eddigi viselkedése, a hétvégi belgrádi és pristinai tanácskozások eredménye ezt a forgatókönyvet elég valószínűtlenné teszi. Születni fog tehát valamilyen más megoldás, és ennek egy lehetőségét már fel is villantotta a közvetítők szóvivője. Wolfgang Ischinger azt mondta: akár fel is lehet osztani Koszovót, amennyiben erről a két fél megállapodik. Nyilatkozatát követően pedig - legalábbis a szerb tömegtájékoztatás híradásai szerint - nyilatkozattételi kényszer vett erőt Moszkvától Londonon át Washingtonig a különböző politikai agytrösztök jeles kutatóin. Egyik a másik után sorolta a föderációs, konföderációs államképződmények, a különböző formában megvalósuló nemzetközi felügyeletek előnyeit. Csak egy dolog sem szerepelt már egyetlen eszmefuttatásban sem: Koszovó Szerbiától történő tökéletes elszakadása, teljes állami függetlensége.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Koszovó: kétséges kompromisszum

A koszovói székvárosban, Pristinában folytatták szombaton Koszovó jövőjéről szóló tárgyalásaikat a kérdésben közvetítő nagyhatalmak megbízottai.

MTI Világ

Német diplomata az unió Koszovó-megbízottja

Német diplomatát bízott meg Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azzal, hogy legyen az Európai Unió képviselője a Koszovó jövendő státusával kapcsolatos tárgyalásokon.

MTI Világ

Mi lesz Koszovó sorsa?

A Koszovó jövendő státusát vázoló Ahtisaari-terv megtorpedózása után patthelyzet alakult ki a Szerbiához tartozó, ám zömmel albánok lakta tartomány sorsát illetően. Moszkva a legszebb molotovi-gromikói reflexeket idézve minden nyugati kezdeményezésre nemet mond. A szerbek időhúzásra játszanak, az albánok a függetlenség egyoldalú kikiáltásával fenyegetőznek, Washington pedig nyíltan támogatja ez utóbbi elképzelést.

Pécsi választási balhé: Teljesen eltérő verziókat állítanak az érintett felek

Pécsi választási balhé: Teljesen eltérő verziókat állítanak az érintett felek

Nincs még 19 és van egy jó ötlete? Akkor ezt feltétlenül olvassa el

Nincs még 19 és van egy jó ötlete? Akkor ezt feltétlenül olvassa el

Együttműködést ajánlott Budapestnek Orbán Viktor - a választás eredményei

Együttműködést ajánlott Budapestnek Orbán Viktor - a választás eredményei

Tanítanivaló, ahogy a Fidesz-többség megment egy céget a közbeszerzéstől

Tanítanivaló, ahogy a Fidesz-többség megment egy céget a közbeszerzéstől

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Botka László nyert Szegeden

Botka László nyert Szegeden