A rendőrség csütörtökön közölte, hogy a DNS-nyom férfitól származik, ám nem szükségszerűen a feltételezhető tettestől. Mindenesetre a rendelkezésre álló minták alapján nem tudták beazonosítani.

Korábban nem tartották kizártnak, hogy tömeges DNS-szűrést rendelnek el, ha értékelhető nyomra bukkannak, és a vizsgálatnak alávetendők körét elfogadható mértékben le tudják szűkíteni. Soha még ilyen szűrést nem végeztek az alpesi országban, de erre az év elejétől már lehetőség nyílik.

Az 56 éves Hannes Hirtzberger kremsi jogász, Spitz an der Donau település elöljárója szombaton lett rosszul, miközben Wachauból Krems felé hajtott. Csupán arra futotta erejéből, hogy a gépkocsiból kiszóljon az arra járóknak: hívják gyorsan a mentőket, mert nem érzi jól magát, szédül és fojtó gyengeség kerülgeti. El is ájult, a helyszínen kellett elsősegélyben részesíteni.

A kórházban elvégzett toxikológiai vizsgálat azután egyértelműen megállapította, hogy az eszméletvesztést a patkányméreg hatóanyagaként használt sztrichnin okozta, amely a legerősebb mérgek egyike. A polgármester még mindig mélyaltatásban van, állapota súlyos.

A rendőrség abból a feltételezésből indult ki, hogy a hatóanyagot az a praliné tartalmazta, amelyet a jogász gépkocsijának szélvédőjén hagytak egy előrenyomtatott üdvözlőkártya kíséretében. Az azóta lefolytatott vizsgálatok során sztrichninmaradványokat fedeztek fel a bonbon csomagolópapírján, tehát a mérget utólag, esetleg injekciós tűvel fecskendezték be az édességbe. A polgármester minden bizonnyal az autóban, elindulás után fogyasztotta el. Az üdvözlőkártyára ajakrúzzsal két szívecskét rajzoltak.

A nyomozók fő figyelme továbbra is az áldozat környezetére irányul. Igyekeznek kideríteni, hogy politikai vagy szakmai pályafutása során összeütközésbe kerülhetett-e bárkivel, aki bosszúból - vagy egyéb indokból - esetleg meg próbálta eltenni őt láb alól.

A sztrichnin színtelen, keserű ízű anyag, mérgező alkaloid. A strychnos növénynemzetség - trópusi tüskés fák és kúszó cserjék - tagjaiból lehet kinyerni. Az alapanyagát képező növényt, a Strychnos nux vomticát (varjúszem) a XVI. században vitték be először Németországba patkányméregnek, később a gyógyászatban is elterjedt. Az egész testre kiterjedő heves izomgörcsöket, rángásokat és dermedtséget, majd végül légzésbénulást és fulladásos halált okozhat.