A kártevőknek jobban ellenálló vagy bővebben termő génmódosított termékek (GMO) sorsáról hosszú évek óta folyik a vita az unióban, és két jól elkülöníthető tábor alakult ki: az egyik országcsoport a technikai fejlődés és a jobb terméseredmények jegyében beengedné ezeket a fajtákat, míg a másik a tudományos hatásvizsgálatok elégtelenségére hivatkozva elutasítja azok forgalmazását, még inkább a termesztésüket. Magyarország a második csoportba tartozik, azzal érvelve, hogy szakmailag még nem eléggé bizonyított: ezek a fajták nem tesznek káros hatást a környezetre, a fogyasztó állatok vagy emberek egészségére, illetve a környező termőterületekre. 
   
A legutóbbi hónapokban inkább az elutasítók tábora tűnt gyarapodni a támogatókéval szemben. Az uniós szabályok szerint a miniszteri tanács jogosult dönteni a génmódosított termékek esetleges engedélyezéséről, de ha a tanács szavazatképtelen, bizonyos kivárási idő után az Európai Bizottság saját hatáskörben engedélyezheti a termékek forgalmazását. Az egyes uniós tagállamoknak eközben módjuk van nemzeti szabályozással akadályozni a forgalmazást saját területükön. 
   
A témáról az EU-nál szélesebb körben, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében is vita folyik, miután a GMO-kutatásban már messzire jutott országok - mindenekelőtt az Egyesült Államok - nehezményezik, hogy a fejlett technológiájú agrártermékek forgalmazásának útjába akadályokat gördítenek. A mostani brüsszeli tanácskozáson összesen öt génmódosított termék - négy kukorica- és egy burgonyaféleség - forgalmazásáról lesz szó. Három kukoricahibrid amerikai gyártmány, míg egyiküket egy svájci cég, a GMO-krumplit pedig a német BASF vállalat állítja elő. 

A napokban mind európai bizottsági, mind uniós elnökségi források úgy nyilatkoztak, hogy nem számítanak érdemi elmozdulásra a tagországok álláspontjában a legutóbbi állapothoz képest. Így az agrárminiszteri tanácsban várhatóan egyik termék engedélyezése mellett sem alakul ki többség, de elutasítása mellett sem.