szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A pécsi egyetemről „lelécelt” kínai diákok ügye is megerősítheti az Európai Uniót arról, hogy közös migrációs politikára lenne szükség. Ennek első lépcsője lehet az illegális bevándorlók visszatérésének uniós szabályozásáról szóló irányelv, amelyről júniusban szavaz az Európai Parlament. Az egyelőre még vitatott tervezet sokak szerint túl szigorú. Ha viszont puhítanak rajta, számos ponton kijátszható lesz.

Magyarország nem „pálya” az Európai Unió területére illegálisan, vagy a majdnem illegálisan érkezőknek. Az uniós csatlakozást követően az illegális migránsoknak helyt adó zárt közösségi szállásokat nyitott, befogadó szállások váltották fel, ahonnan különösebb nehézség nélkül tovább állhatnak. Márpedig a tendencia az, hogy az illegálisan érkezők nagy része tovább áll, más kelet-közép európai tagállamhoz hasonlóan Magyarország is csak tranzitállam. Ugyanez a helyzet a „félillegálisan” érkezőkkel: legutóbb a pécsi egyetemről tűnt 21, az országba egyébként legálisan tanulni érkező kínai diák, hogy aztán nyugati tagországokban éljenek, immáron illegálisan. Az illegális bevándorlás tehát egyenlőtlenül érinti a tagországokat, s minél fejlettebb egy ország, annál több papír nélküli idegenre számíthat.

Részben ezt az egyenlőtlenséget is tompítanák azzal, hogy összehangolnák a tagállamok migrációs politikáját, szabályozását. Ennek részeként egyfelől támogatnák a képzett munkaerő legális migrációját az ún. „Blue Card” (Kék Kártya) projekttel, keményebben büntetnék a feketén dolgozó illegális bevándorlókat alkalmazókat, s tető alá hoznák az ún. „visszatérési” irányelvet. Az összehangolt migrációs politikának ez utóbbi lenne az első lépcsője, az Európai Parlament már júniusban szavaz a kérdésben.

A tervezet két lehetőséget kínál az unió területére illegálisan érkező és lebukott külföldieknek: vagy „önkéntesen” elhagyják az országot egy meghatározott időn belül, vagy kiutasítják őket. Ha a hatóság úgy látja, hogy az illető haza se akar menni, és esetleges szökésével megakadályozná a kiutasítását, ideiglenesen elzárhatnák. Az elzárás időpontját az irányelv maximalizálná, miután egyes tagállamokban ma ez akár korlátlan idejű is lehet. Emellett azt is meghatároznák, milyen életminőséget kellene biztosítani a bezártak számára, beleértve az orvosi ellátást. „Az elzárt illegális bevándorlókat nem börtönökben, nem köztörvényes bűnözők közé zárnák” – felelte a hvg.hu érdeklődésére Baptiste Chatain, az Európai Parlament sajtóosztályának munkatársa, hangsúlyozva: nem létezne kollektív kitoloncolás, minden egyes ügyet külön-külön kellene elbírálni.

Akit egyszer kiutasítanak, nem térhetne vissza legálisan az EU-ba, ellentétben azokkal a személyekkel, akik az önkéntes távozás határidején belül hagyták el az uniót. Nem teljesen világos azonban, hogy ki fizetné a visszaút költségeit. Az irányelv „atyja”, a néppárti Manfred Weber a hvg.hu-nak azt mondta, a költségeket a bevándorló állná. Amennyiben nem tudná kifizetni azt, itt tartózkodását meghosszabbítanák, de hogy mennyivel, azt még nem tudni. Ezzel szemben Kósáné Kovács Magda, a migrációval korábban is foglalkozó szocialista EP-képviselő lapunknak azt mondta: ezeket a költségeket nagy valószínűséggel az állam fedezné, hiszen még így is kevesebbe kerülne az adófizetőknek egy illegális bevándorló, mintha hosszabb ideig az országban tartózkodna.

Az irányelv szerint gyereket (kiskorút) sem elzárni nem lehetne, de elszakítani a családjától. Mindez azt jelenti, hogy a családosan érkezők megúszhatják a kiutasítást. Márpedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a papírok nélkül érkezők állításait nagyon nehéz ellenőrizni, így azt sem tudhatják majd a hatóságok, hogy egy magát 13 évesnek valló illegális bevándorló valóban kiskorú-e. Vagy éppen azt, hogy egy család vajon valóban egy család-e, vagy csak az elzárást elkerülendő állítják ezt.

Mindazonáltal az irányelvet már most többen támadják, főleg baloldalról. Giusto Catania baloldali EP-képviselő a hvg.hu-nak kifejtette: a direktíva szégyen. „Nem lehet hónapokra elzárni azokat, akik nem követtek el bűncselekményt, csak jogszabályt sértettek” – mondta. Úgy véli, az irányelv nem az illegális migráció okát akarja megszüntetni. Catania kifogásolja azt is, hogy az irányelv értelmében a kiutasítottakat a célország a tranzitországokba is visszanyomhatná.

Azzal, hogy az irányelv nem tökéletes, Manfred Weber is egyetért. De szerinte ennél fontosabb, hogy az illegális migráció kérdése valahogyan kezelve legyen, első lépésként így. „Milliók élnek Európában illegálisan, modern rabszolgasorban. Ezeknek az embereknek ma egyáltalán nincsenek jogaik. Németországban például sokan közülük azért nem mennek orvoshoz, mert az orvosnak kötelező jelentenie, ha illegális bevándorló fordul hozzá segítségül” – magyarázza a képviselő.

A közös migrációs politika ötlete első alkalommal 2002-ben merült fel, Sevillában. Akkor a «Tizenötök » államfői elismerték : a bevándorláspolitikára és a menekültügyre nem lehet tisztán nemzeti megoldásokat találni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!