Menyasszonyiruha bemutató. Mi van a csipke alatt? © AP

A lille-i városházán 2006. július 8-án kötött házasságot az ifjú pár: a vőlegény mérnök, a menyasszony diák, mindketten muzulmán vallásúak. Az esküvői vacsora után a nászéjszaka botrányba fulladt, miután kiderült, hogy az ifjú feleség nem szűz. Márpedig korábban ezt állította jövendőbelijének. Az átvert férj azonnal követelte a házasság semmissé nyilvánítását, amelynek kérvényezésébe végül – két hónappal később – felesége is beleegyezett.

A lille-i bíróság a polgári törvénykönyv azon kitételére hivatkozva nyilvánította semmisnek a házasságot, amely kimondja: „amennyiben tévedés történt a személy alapvető tulajdonságait illetően, a másik házastárs kérheti a házasság semmissé nyilvánítását”.

A francia emberi jog szervezetek – amelyek botrányosnak tartják a döntést – elsősorban azt kifogásolják, hogy a bíróság a szüzességet egy nő alapvető tulajdonságaként ismerte el. Az Emberi Jogok Ligája szerint a döntés diszkriminatív, s a „szüzesség nem képezheti az igazságszolgáltatás tárgyát”.

A döntés „a nők és a férfiak közti egyenjogúságot vonta kétségbe, hiszen a férfiak állítását ugyanezen okból nem lehet megkérdőjelezni” – írta közleményében Frédéric Lefebvre, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) szóvivője.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője, Guillaume Didier a France 2 közszolgálati televízióban viszont azt hangsúlyozta, hogy a bíróság nem a szüzesség kérdéséről foglalt állást, hanem megállapította, hogy az egyik házastárs egy, a mindkét házasulandó fél számára fontos és alapvető dolgot illetően hazudott társának.

Elisabeth Badinter filozófus-ügyvéd szerint szégyen, hogy a bíróság egyáltalán hajlandó volt a kérelemmel foglalkozni egy olyan országban, ahol több évtizedes harc eredményeként a nők szexualitása teljesen szabad dolog és a magánszférába tartozik. Szerinte a bíróságnak inkább meg kellett volna védenie a nyilvános megalázásától azt a fiatal muzulmán lányt, aki nyilvánvalóan a családja és a környezete nyomására nem tehette meg, hogy nem hazudik.

A filozófus szerint ahelyett, hogy a szabadság és az egyenlőség elveit, azaz a saját értékeit védené a francia társadalom, a multikulturalizmus nevében egyfajta hanyatlás történik egy olyan felfogás irányába, amely szerint az egyes közösségek ősi hagyományait mindenáron tiszteletben kell tartani.

Franciaországban 2004-ben 745 házasságot nyilvánítottak semmisnek, de 265 kérelmet elutasított a bíróság. A semmissé nyilvánítás legfőbb okai a kölcsönös beleegyezés hiánya, az egyik házastárs jelenlétének hiánya, a bigámia, a vérfertőzés és a hazugság. De ez utóbbi okaként még soha nem szerepelt a szüzességet illetően történt megtévesztés.

Venczel Katalin, MTI