Mohamed-karikatúrák jelentek meg vasárnapra virradóra néhány köztéren Prágában - jelentette a cseh elektronikus média. Az egyik karikatúra, amely a Jylland Posten dán lapban közöltekhez hasonlóan a fején bombás-turbánnal ábrázolja a prófétát, Prága Cerny Most nevű elővárosában jelent meg, ahol a csehországi muzulmánoknak imahelyük van. Egy másik karikatúra - amely a belvárosi Florenc autóbusz-pályaudvarnál jelent meg - Mohamedet pedofilnek minősíti - közölte a közszolgálati televízió. A plakátok egy most készülő internetes weboldalra hívják fel a figyelmet, amelynek szerkesztői saját nyilatkozataik szerint aggódnak amiatt, hogy a szélsőségesek teret nyernek az iszlamisták köreiben.

Húszezer muszlim

Csehország muszlim kisebbsége nagyjából 20 ezer főre tehető, amelyből nagyjából négyszázan születtek az országban. A nem cseh állampolgárságú muszlimok többsége arab, őket követik az afgánok, a szub-szaharai afrikaiak, pakisztániak és más országokból való menekültek. A kormány által „akkreditált” Main Office of Muslim Association (MOMA) ernyőszervezetként három jelentős iszlám közösséget foglal magában: a prágai Islámská nadace v Praze-t, a brnoi Islámská nadace v Brni-t és a muszlim diákok unióját, a Vseobecny svaz muslimskych studentú-t.

Csehországban a MOMA képviseli a „mainstream iszlámot”, de ezen kívül is van két olyan szervezet, amely - noha civil szervezetként van bejegyezve - vallási tevékenységet folytat: az egyik a főleg törökökből álló és Törökország által támogatott kulturális szervezet (Svaz islámskych kulturních center v Praze), a másik pedig a 2001-ben alapított Muslimská unie. Utóbbi főleg olyan cseh muszlimoknak ad otthont, akik áttértek az iszlámra. A Muslimská unie azért érdemel figyelmet, mert nagyon aktív tevékenységet folytat az interneten, vezetője pedig, a szudáni származású Mohamed Abbász korábban kapcsolatban volt egy ismert dzsihadista szervezettel, a Third World Relief Agency-vel. Ennek ellenére nincsenek a dzsihadisták céljait támogató muszlim közösségek, egyes szakértők szerint inkább a csehek részéről van félelem a muszlim csoportok iránt. Jurij Musil szociológus szerint ennek oka, hogy a cseh társadalom túlzottan homogén .

A 2006-ban kirobbant, karikatúrabotrányként elhíresült ügy hatással volt azon országok nemzetbiztonságára, ahol – szolidaritásból – a rajzokat leközölték egyes lapok, de közel sem okoztak olyan feszültséget, mint például egyes nyugat-európai országokban. A régión belül Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Horvátországban láttak napvilágot a karikatúrák.

Csehországban elítélték a rajzok közlését, de közel sem azzal a vehemenciával, ami a nyugat-európai muszlim közösségekre volt jellemző. Mi több, Lukas Lhotan, az Islamske novin cseh muszlim internetes újság munkatársa például azt írta: Európában gazdag hagyománya van a karikatúrának, és normális, ha a karikaturisták célkeresztjében egyházi szimbólumok állnak. Egyben arra is utalt, hogy Jézus Krisztusról is készítettek már gúnyrajzokat .

A cseh sajtó mindenesetre kiállt a karikatúristák mellett. A Lidové Noviny című konzervatív prágai lap Totalitarizmus előtt nem szabad meghátrálni című kommentárjában például azt írta, hogy "a demokrácia és a totalitarizmus közti összecsapás a lényege mindannak, ami jelenleg Európa és a muzulmán országok utcáin és kormánypalotáiban történik”.

A liberális Mladá Fronta Dnes pedig azt fejtegette, hogy a karikatúrabotrány a "civilizációk harca”, kicsiben. A lap szerint amikor a muzulmánok arra kérik a dán kormányt, hogy büntesse meg a karikatúrákat közlő szerkesztőséget, kiderül, hogy fogalmuk sincs arról, hogyan működik a világ ezen része. A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap szerint az egész botrány tele van alakoskodással. A lap emlékeztetett arra, hogy Szaúd-Arábia kormánya például azonnal hazarendelte dániai nagykövetét, de az már nem zavarja, hogy otthon nagy példányszámban megjelentetik A Cion Bölcseinek jegyzőkönyveit, amely bizonyíthatóan zsidóellenes mű .

A film botrányosabb volt

A karikatúrák közlésénél jóval nagyobb feszültséget gerjesztett Csehországban, amikor 2006 telén a ČTV cseh állami televízióban levetítettek egy dokumentumfilmet, amely – muszlimok véleménye szerint – veszélyes radikálisként mutatta be az iszlám követőit . Az I, Muslim című, rejtett kamerával készített filmen a riporter, Jiří Ovečka egy prágai mecsetbe látogat el, ahol muszlimokkal beszélget az iszlámról. A filmben megszólaló egyik muszlim az iszlám terroristákat a cseh Jan Palach diákhoz hasonlítja, aki – az 1968-as szovjet beavatkozás ellen tiltakozva – felgyújtotta önmagát. Ovečka egy másik beszélgetőpartnere pedig arról beszélt, hogy a Cseh Köztársaságban iszlám törvénykezést kellene bevezetni, visszaállítva egyben a halálbüntetést is. Jiří Ovečka szerint azzal, hogy rejtett kamerával készítette a felvételt, be tudta mutatni, milyenek is a Csehországban élő muszlimok valójában. Az Arab Nagykövetek Tanácsa elítélte a dokumentumfilmet, azt állítva, hogy az manipulatív és elferdíti az igazságot.

A dokumentumfilmről három - állami tulajdonban lévő - egyiptomi lap (Al Gomhuriah, Al Akhbar, Egyptian Gazzette) is beszámolt. Bár egyik egyiptomi lap sem buzdított utcai demonstrációra a film kapcsán, az Egyptian Gazzette főszerkesztője jelezte: könnyen lehet, hogy a cseh termékeket az egyiptomiak bojkottálni fogják. Mindeközben Cyril Svoboda cseh külügyminiszter a tagállamokkal közösen egy olyan közös nyilatkozatot próbált „kierőszakolni”, amely elítéli az iszlám radikalizmust. Erre végül nem került sor, Vladimira Dvorakova cseh politikai elemző szerint ez csak még jobban növelte volna a feszültséget.

Dezső András