A bűnügyi adatok cseréjéről szóló megállapodásról még nem kezdődtek meg a tárgyalások, ennek ellenére július végéig aláírhatják a kétoldalú szerződést. Akár szeptemberben szavazhat az Országgyűlés a megállapodásról, amelyet így a köztársasági elnök már októberben jóváhagyhat - mondta April Foley.

Októberben derül ki az is, hogy tíz százalék alatt lesz-e az elutasított vízumkérelmek aránya. Az eddigi adatok biztatóak, Magyarország valószínűleg megfelel majd ennek az elvárásnak - tette hozzá a nagykövet.

Az egyetértési nyilatkozat aláírása után Magyarország májusban állapodott meg az Egyesült Államokkal a terroristagyanús személyek adatainak cseréjéről; a bűnügyi adatcserével válik majd teljessé a vízummentességhez szükséges szerződések sora.

April Foley azt is elmondta, hogy egyszerre nem tud majd az összes új tagállam csatlakozni az amerikai vízummentességi programhoz. Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában ugyanis például jóval magasabb a visszautasított vízumkérelmek aránya a megengedettnél.

Az európai adatvédelmi biztos múlt heti kijelentésére reagálva az amerikai nagykövet kiemelte: az Egyesült Államok nem egyoldalúan kér adatokat a vízummentességi programba igyekvő államoktól, hanem adatcserét ajánl fel nekik. Magyarország esetében az, hogy Sólyom László államfő is egyetértett az adatcsere-egyezménnyel, jól mutatja, hogy a megállapodás megfelel a szigorú magyar szabályoknak – hangsúlyozta April Foley.

Peter J. Hustinx európai adatvédelmi biztos pénteken Budapesten a távirati irodának adott interjújában azt mondta, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásokat kijátszva kér egyre több személyes adatot az Egyesült Államok a vízummentességi programba igyekvő európai államoktól.

April Foley a keddi sajtóértekezleten kiemelte: eddig több mint kilencmilliárd dollárnyi amerikai befektetés érkezett Magyarországra. A következő időszakban további befektetésekre lehet számítani. Egy kórházi eszközöket gyártó amerikai cég százmillió dolláros beruházást indít Tatabányán, az egyik amerikai bank pedig Békéscsabán fejleszti call centerét.

Ugyanakkor nemcsak sikertörténetekről lehet beszámolni – tette hozzá. Az egyik Debrecenben jelen lévő amerikai vállalat azért nem fejlesztette gyárát, mert nem találta versenyképesnek Magyarországot. A magyar munkaerő jól képzett, az infrastrukturális háttér megfelelő, az adórendszer azonban versenyhátrányba hozza Magyarországot. A makrogazdasági adatok meglehetősen gyengék, a kormány csak lassan hajtja végre a reformokat, ez pedig nem kedvez az üzletnek – mondta a nagykövet.

April Foley szerint a külföldi befektetők abban érdekeltek, hogy erősebb és versenyképesebb legyen a magyar gazdaság. Ehhez egyebek mellett változtatni kell az adórendszeren. Hozzátette viszont, hogy rendszeresen egyeztet a kormány képviselőivel és a parlamenti pártok vezetőivel a magyarországi gazdasági helyzetről.

A Magyarországon jelen lévő külföldi cégek számára továbbra is komoly problémát jelent a korrupció, egy korábbi jelentés szerint a magyarországi állami beruházások mindössze tizede mentes a korrupciótól. A Transparency International és az AmCham első közös jelentése után hamarosan újabb tanulmányt is közzétesznek a magyar helyzetről – mondta az amerikai nagykövet, aki a magyarországi korrupcióval foglalkozó nagykövetcsoport vezetője. A jelentés ajánlásokat fogalmaz majd meg egyebek mellett a pártfinanszírozás átalakítására.