A Mirko Cvetkovics miniszterelnök vezette testületre 127 képviselő szavazott a 250 tagú parlamentből. A honatyák - köztük a kormányban részt vevő hét párt képviselői - a nap folyamán úgy döntöttek, hogy a házszabályban előírt öt órát megduplázzák, s tíz órát hagynak a kormány programjának és összetételének megvitatására. Ezt végül 164-en bírták, s jóval a határidő letelte előtt megejtették a végszavazást.

Ezen az ellenzék döntő többsége, és a kormányt bizonyos kérdésekben támogatásáról biztosító liberálisok nem vettek részt, s a biztosra vett, 128-nak remélt igen szavazat közül is hiányzott valamelyik kormánypárti képviselőé.

Mirko Cvetkovics kormányának - a miniszterelnökkel együtt - 27 tagja van, s bár a demokratikusnak nevezett erők adják a legtöbb tagját, kulcsfontosságú posztok jutottak benne a Szlobodan Milosevics örökségét hordozó Szerbiai Szocialista Pártnak.

Szakértő miniszterelnök

Mirko Cvetkovics személyében szakértő miniszterelnök került a szerb kormány élére, de sok belgrádi politikai megfigyelő úgy véli, hogy ez a fajta függetlenség inkább hátrányt fog jelenteni, mintsem előnyt - alárendeli a kormányfőt az őt kiválasztó Borisz Tadics államfőnek.

Az előd, Vojiszlav Kostunica - aki hibásnak bizonyult számításból maga idézte elő idén tavasszal a kormányválságot, s a politikai bukását eredményező választást - még erős kormányfő volt: a szerb belpolitika legagyafúrtabban manőverező politikusának tartották, aki Szerbiai Demokrata Pártja élén állva mindig nagyobb szeletet tudott kihasítani magának és követőinek a hatalomból, mint amekkorát parlamenti súlyuk indokolt volna.

A Demokrata Párthoz kötődő, de valódi pártháttér nélküli Cvetkovics nem rendelkezik az ő zsarolási potenciáljával, ellenben egy olyan bonyolult alakulat élére került, hogy igencsak szüksége lesz minden vezetői tehetségére. A kormányfő mozgásterét az növelheti meg valamelyest, hogy bevezették az úgynevezett "arany szavazat" intézményét, amelynek értelmében ezután, ha a minisztertanács ülésén szavazategyenlőség alakul ki valamely kérdésben, akkor az az álláspont győz, amelyet a miniszterelnök is magáénak vall.

Mirko Cvetkovics valószínűleg azzal foglalkozhat majd, amihez a legjobban ért: a gazdasággal. Az 1950-ben született politikust egész munkás élete ehhez a területhez köti. A Belgrádi Egyetem közgazdasági karán végzett, s ott is doktorált. Előbb állami intézményekben dolgozott, majd a CES Mecon pénzügyi tanácsadó cégnél. A nyolcvanas években a Világbanknál alkalmazott szerb szakemberek első csoportjához tartozott, s többek között Indiában, Pakisztánban, Törökországban dolgozott. 2003-ban és 2004-ben a szerbiai privatizációs ügynökséget vezette, s ezért a tevékenységéért számos bírálat érte. A szerb sajtóban többször megjelent az a vád, hogy legalább 80 olyan magánosítást vezényelt le, amelynek a tisztasága, s eredményessége erősen megkérdőjelezhető. Miután távozott a privatizációs ügynökség éléről, az Interkon nevű gazdasági tanácsadó céget vezette egészen a múlt év májusáig, amikor pénzügyminiszter lett az előző, Vojiszlav Kostunica vezette kormányban.