A feltárást régóta követelő Németországi Zsidók Központi Tanácsának képviselője csütörtökön - személyes véleményét megfogalmazva - megdöbbenését fejezte ki a amiatt, hogy a magyar hatóságok részéről semmifajta megkeresés nem érkezett az ügyben. Peter Fischer szerint Magyarországról senki nem érdeklődött, még a Mazsihisz sem.

A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szóvivője, Horst Seferens elmondta, hogy a brandenburgi fellebbviteli bíróság a közeljövőben dönt annak a tömegsírnak a feltárásáról, amely német történészek, kutatók egybehangzó feltételezése szerint több mint 700, nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti.

Emlékeztetett, a tömegsír feltárását a cottbusi tartományi bíróság első fokon még májusban állította le, s jelenleg a brandenburgi tartományi fellebbviteli bíróság előtt van az ügy.

Zoltai Gusztáv kitért arra, hogy a magyar zsidók holttestét rejtő sír jelenleg magánterületen van, ezért folyik a per.

A Mazsihisz egyelőre várja a bíróság döntését, a szervezetet eddig senki nem kereste meg Németországból - tette hozzá.

Május 16-án Zoltai Gusztáv közölte, a Mazsihisz mindent elkövet, hogy a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidókat méltóan eltemessék, sírjaikat pedig méltóan gondozzák, hiszen ez "a zsidóság egyik legfontosabb vallási parancsa". Elmondta azt is, hogy felveszik a kapcsolatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával, s a szervezettel közösen próbálják majd elérni a tömegsír feltárását. Ha szükséges, a német kormányhoz fordulnak az ügyben - tette hozzá.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa vezetőségének képviselője, Peter Fischer május 19-én azt tudatta a távirati irodával, hogy szívesen együttműködne a Mazsihisszel a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidók ügyében.

Peter Fischer akkor úgy fogalmazott: "Minden szempontból előnyös lenne, ha létrejönne a kapcsolat a két szervezet között. Szívesen vennénk a Mazsihisz megkeresését, mert nem kívánunk elszigetelten tevékenykedni".

A tömegsír 5000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban a történészek szerint felszámolták azt. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója szerint azonban "1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket az SS agyonlőtte."

Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra, hogy a tömeggyilkosság 1945. február 2-án, illetve 3-án történt, s az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók voltak. Építőmunkások 1971 májusában egy kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar zsidó holtestét találtak meg.

Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek - ahol a feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található - egy bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona. A férfi mindeddig megtagadta annak engedélyezését, hogy a tulajdonában lévő telken feltárási munkálatokat kezdjenek. Arra hivatkozott, hogy az ásatások "csökkenthetik telkének értékét". A cottbusi bíróság korábban neki adott igazat, s a "tulajdonosi jogokra" hivatkozva elutasította a feltárások engedélyezését.

A brandenburgi belügyminisztérium szóvivője, Geert Piorkowski azt a reményt fogalmazta meg, hogy a fellebbviteli bíróság helyt ad a fellebbezésnek, s megkezdhetik a tervezett feltárást. Ugyanakkor közölte, a jamlitz-lieberosei hatóságok mindezzel párhuzamosan törekednek arra is, hogy az ügyre "bíróságon kívüli" megoldást találjanak, így egyebek között szóba jöhet a telek megvásárlása is.