Havel: "a mai Oroszországnak nagyhatalmi ambíciói vannak"

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Történelmi párhuzam vonható a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai és Oroszország mostani Grúzia elleni fellépése között - vélte Václav Havel volt cseh köztársasági elnök.


"Úgy vélem, hogy létezik egy sok évszázados orosz probléma. Oroszország nem tudja pontosan hol kezdődik, s hol végződik" - jelentette ki az exállamfő szombaton este a kelet-csehországi Trutnovban.

Megjegyezte: Bár Oroszország a világ legnagyobb állama, mégis olyan érzése van, hogy "egy kicsit kicsi, és veszélyeztethetik azok az aprócska szomszédos országok is, amelyek körülötte vannak".

"Grúzia megtámadása és megszállása nagyon világos hírt ad a mai putyini (az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin nevével fémjelzett) rendszer jellegéről. Ez sokkal kifinomultabb rendszer, mint amilyen volt (Leonyid) Brezsnyev idején a kommunista rendszer, de változatlanul magában hordozza a nagyhatalmi ambíciókat" - fejtette ki véleményét Havel, aki az 1989-es rendszerváltás utáni Csehszlovákia első elnöke volt. Havel úgy látja, hogy ezzel a ténnyel az európai politikusoknak számolniuk kellene.

"Nincs értelme Oroszországot betegként kezelni, akivel különösen óvatos, finom hangnemben kell beszélni" - szögezte le Havel, hozzáfűzve, hogy személy szerint az egyenes beszéd híve.

Václav Havel véleménye ellentétes azzal, amit utóda Václav Klaus hangoztat. Klaus szerint ugyanis nem vonható semmiféle párhuzam a mai grúziai és az 1968-as csehszlovákiai események között. Klausnak ugyanakkor meggyőződése, hogy a kaukázusi háborút Grúzia robbantotta ki.

Kérdésre válaszolva Havel elmondta: támogatja, hogy amerikai radart telepítsenek Csehországba. Szerinte ennek semmi köze ahhoz, hogy az egykori szovjet befolyást most amerikai befolyással helyettesítenék. "Úgy vélem, azért van némi különbség, ha valaki 600 tankkal és félmillió katonával jön ide (Csehországba), mégpedig megkérdezésünk nélkül, és a szövetségi kötelezettségek teljesítése között" - jelentette ki Havel. Kifejezte reményét, hogy a cseh parlament az amerikai radar telepítését jóváhagyja.

A legutóbbi felmérések szerint az amerikai radart a cseh lakosság 70 százaléka elutasítja. A cseh parlament várhatóan legkorábban karácsony előtt fog foglalkozni a radarral, amelyet jelenleg a koalíciós képviselők sem támogatnak egységesen.