Titkok sorát vitte magával a 85 éves korában elhunyt és a minap csendben eltemetett Hollós Ervin, a politikai rendőrség egykori ezredese, aki a Kádár-kor emblematikus történészeként is sajátos akciók részese volt.

Meghökkentő találkozó színhelye volt 1975. március 12-én a sokat megért Gellért Szálló. Vacsoraasztalánál ismerkedett össze az egykori államvédelmi ezredesből "az ellenforradalom legfőbb szakértőjévé" avanzsált Hollós Ervin és David Irving, a manapság leginkább holokauszttagadó munkái miatt emlegetett angol történész. A (majdnem) négyszemközti tapogatódzó eszmecseréről a magyar Külügyminisztériumból segítségképpen kirendelt tolmácsnő írt részletes jelentést. László Erika fennmaradt beszámolójából kiderül, hogy a behízelgő modorú Irving első látásra egyáltalán nem nyerte el a sokat tapasztalt belügyér bizalmát. A belső reakció elleni harc osztályát éveken át irányító Hollós (akinek ez év október eleji haláláról a sajtó nem adott hírt) alighanem abban reménykedett, hogy ha nála másfél évtizeddel ifjabb váratlan konkurense nem kap kellő támogatást és dokumentációt, akkor - ahogy azt falatozás közben jelezte - "valószínűleg elállna" az 1956-ról tervezett könyve megírásától.

Csurka István, David Irving és Jean-Marie Le Pen a MIÉP rendezvényén
© Túry Gergely
Hogy miként ült ez a két ember egy asztalhoz az 1970-es évek közepén, azt Mink András történész tárta fel a Beszélő című folyóiratban 2000-ben, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) külügyi és pártiratait feldolgozó tanulmányában. E szerint az 1973-ban még jószerével ismeretlen brit történész felbukkant a londoni magyar nagykövetségen, s bejelentette, hogy "a Nyugaton divatos értelmezéssel szembeni könyvvel akar kiugrani", mi több, munkájába a "hivatalos magyar álláspontot" is készséggel beleszőné. Ráadásul a remélt segítségért cserébe - olvasható Házi Vendel nagykövet bizakodó jelentésében - "az 1956-os eseményekkel kapcsolatban a brit, nyugatnémet, amerikai titkos irattárakból származó fotómásolatait" is átadná. Az ajánlatot a budapesti hatóságok is megfontolandónak ítélhették, mert Irving útlevelébe nem sokkal később beutazási vízumot pecsételtek. A hivatalosságokat első alkalommal a párt napilapja, a Népszabadság örökös főszerkesztő-helyettese, Rényi Péter személyesítette meg: rá hárult a magyarul nem beszélő brit történész "lekáderezése". "Irving felületesebb, felszínesebb látványosságra törekszik" - foglalta össze véleményét az alkalmi személyzetis, aki szerint "mégsem lenne számunkra kedvezőtlen (...) a mi szempontjainkkal nem ellentétes, a realitásokat tükröző könyv megjelenése". Ehhez viszont, tette hozzá Rényi, "megfelelően képzett történészek, esetleg intézmények közreműködése" szükséges.

A majd másfél évig tartó politikai mérlegelés részleteit mellőzve: az MSZMP agitációs és propaganda bizottsága (apb) a kül- és belügy szakembereinek javaslatát meghallgatva 1975 januárjában végül is rábólintott a "felajánlkozás elfogadására". A "megfelelő mederben tartás" érdekében azonban úgy rendelkezett, hogy "konzultánsként Hollós Ervin elvtárs álljon Irving rendelkezésére". A "megfelelően képzett" történész, Hollós akkortájt a budapesti Műegyetem tudományos szocializmus tanszékének volt a vezetője, s mint egykori illegális kommunista (Kádár János és a mártírhalált halt Ságvári Endre közvetlen munkatársa) a legmegbízhatóbb pártkáderek közé tartozott. 1956 előtt a Petőfi Kört kordában tartó ifjúsági szervezet, a DISZ budapesti titkáraként kapott kitüntetett szerepet, a forradalom után pedig belügyi főtisztként szolgált a megtorlás gépezetében. Noha 1962-ben - mint az Ungváry Krisztián idén megjelent Elhallgatott múlt című kötetének róla szóló életrajzából tudható - "sztálinistaként" bocsátották el, az ellenforradalmat történészként leleplező szolgálataira továbbra is igényt tartottak. Az 1967-es Kik voltak, mit akartak?, illetve az 1974-es - feleségével, Lajtai Verával közösen jegyzett - Köztársaság tér 1956 című hírhedt feldolgozásai jelentős részben éppen az általa vezetett belső elhárítási osztály kreálta politikai bűnügyek iratanyagára épültek. "Az osztályharcnak megvannak a maga vastörvényei" - fogalmazott a szerzőpáros, nem győzve hajtogatni, hogy az "október 23-ai öldöklő ellenforradalom (...) lényege" a Köztársaság téri lincselés volt. (Az alighanem még belügyi tiszt korában bespájzolt iratokból Hollós a rendszerváltás után is csemegézett a Vincellér Béla álnéven írt Sötét árny Magyarhon felett című, Szálasi országlásáról szóló kötetében.)

A félig elbocsátott légiós tehát pártutasításra érkezett a fentebb említett Gellért szállóbéli vacsorára. Az időről időre Budapestre látogató Irving, mint kijelölt konzulensétől, tőle vette át a kellően megrostált dokumentumokat. S bár a fennmaradt papírokból kihámozható, hogy Hollósnak nem fűlt a foga a feladathoz, a találkozókon - az 1981-ben megjelent Felkelés című Irving-kötet bizonysága szerint - 1956 értelmezéséről is termékeny eszmecseréket folytattak (lásd Egy tőről című írásunkat).

Második oldal (Oldaltörés)

Némi megtorpanás csak 1978 nyarán történt. Ekkor ugyanis Magyarországra is eljutott annak a nemzetközi felháborodásnak a visszhangja, amelyet Irving első nagyobb szabású - saját megítélése szerint: "a divatos értelmezéssel szembeforduló" - műve, a Hitler háborúja című 1977-es kötete keltett. A Harmadik Birodalom diktátorának apologetikájaként jellemzett munka szerint például a Führer egyáltalán nem volt antiszemita, s 1943-ig nem is tudott Auschwitzról. (Később Irving ennél jóval tovább ment, s máig azt hirdeti, hogy a haláltábor krematóriumait a háború után a lengyelek építették fel turistalátványosságként.) Az 1970-es évek végén azonban - annak ellenére, hogy a pártberkekben egymással vitatkozó külügyesek és agitproposok Irvinget már "szélhámoskodónak" is aposztrofálják, Hollós pedig "találkozni sem akar" vele - a három évvel korábbi apb-határozat még mindig érvényben volt. Így aztán a konzulenst a Külügyminisztérium sajtófőnöke (a későbbi kormányszóvivő), Bányász Rezső 1979 márciusában felkérésbe burkolva emlékeztette (párt)feladatára: "Hollós elvtárs találkozzon David Irvinggel... vállalja el a készülő könyv kéziratának lektorálását. Ezen természetesen nem az angol szövegek áttekintését értjük, hanem azt, hogy ki kellene kérdezni Irvinget a könyv fő mondanivalójáról, koncepciójáról."

Az is egyértelműsíthető egy fél évvel későbbi Bányász-Hollós-levélváltásból, hogy mivel a magyar fél semmiképp sem kívánt lemondani az Irving által beígért titkos iratokról - a budapesti amerikai nagykövetség 1956. október 23-a és november 8-a között Wasingtonba küldött táviratairól -, legalább egy találkozó még létrejött. 1979 szeptemberében Irving vaskos paksamétát adott át konzulensének. Ez onnan tudható, hogy nem sokkal később Hollós szokatlanul ingerült sürgetést kapott a Külügyminisztériumtól, amiért nem adta tovább az Irvingtől kapott, forrásértékű dokumentumokat. "A megfelelő magyar szervek" igenis megkapták az ominózus táviratmásolatokat - üzent vissza sértődött indulattal Hollós.

Arról, hogy az ügy a továbbiakban még milyen fordulatokat vett, az eddig előkerült dokumentumok nem szólnak. Az viszont bizonyos, hogy egy évvel később, mint hogy Angliában napvilágot látott a Felkelés, a párt hivatalos kiadója, a Kossuth is közreadott egy új Hollós-Lajtai-opuszt. Ebben a szerzőpáros - Az amerikai követség jelentései alcím alatt - 15 sűrű oldalon idéz a korabeli táviratokból, tendenciózus összeállítással bizonygatva, hogy a véreskezű ellenforradalmárokat az amerikaiak irányították. A szóban forgó, Hidegháború Magyarország ellen, 1956 című kötet névmutatójában egyébiránt David Irving neve egyszer sem szerepel, Hollós viszont 1983-ban, 13 kitüntetésínséges év után, a közelebbről meg nem nevezett szolgálataiért átvehette az Elnöki Tanács elnökétől a Szocialista Magyarországért érdemrendet.

MURÁNYI GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szellem

Egy tőről

Megsemmisítő kritikát írt 1981-ben David Irving frissen megjelent könyvéről az öt évvel korábbi munkája óta 1956...

Lecsapott a NAV a baromfiudvaron tárolt csempészcigarettákra

Lecsapott a NAV a baromfiudvaron tárolt csempészcigarettákra

Azt hitte, hogy tudja, pedig nem is olyan egyszerű – Hogyan fűtsünk okosan?

Azt hitte, hogy tudja, pedig nem is olyan egyszerű – Hogyan fűtsünk okosan?

Alkudni kötelező! - megnéztük a legendás feketetói vásárt

Alkudni kötelező! - megnéztük a legendás feketetói vásárt

Folytatódott a jobbikos Sneider Tamás fiai ellen indult büntetőeljárás

Folytatódott a jobbikos Sneider Tamás fiai ellen indult büntetőeljárás

Megszületett Katalin hercegnő húgának a gyereke

Megszületett Katalin hercegnő húgának a gyereke

Stephen Hawking utolsó üzenete: "Nincs Isten"

Stephen Hawking utolsó üzenete: "Nincs Isten"