A Balti-tenger mélyén, Viborgtól a német partokig húzódó gázvezeték tervében évekkel ezelőtt állapodott meg Gerhard Schröder akkori német kancellár és Vlagyimir Putyin volt orosz államfő. A vezetéken keresztül Oroszország - a Baltikumot és Lengyelországot kikerülve - szállítana gázt Németországba, illetve Nyugat-Európába, ami ellen mind a balti államok, mind Varsó az elmúlt időszakban hevesen tiltakozott. Mindennek ellenére a gázvezeték tervét a jelenlegi, Angela Merkel vezette német kormány is felkarolta, egyben igyekezve eloszlatni a baltiak és a lengyelek aggodalmát.

A vezeték megépítésére német-orosz vállalatot hoztak létre, s a felügyelő bizottság elnöke a korábbi német kancellár, Gerhard Schröder lett. A vállalatban a többségi részesedést élvező Gazpromon kívül a német E.ON Ruhrgas és a BASF vesz részt. Schröder és a jelenlegi orosz miniszterelnök Putyin "demonstratív módon" szerdán Szentpéterváron találkozott egymással, ismételten állást foglalva a vezeték mielőbbi megépítése mellett. "Az orosz-ukrán gázvita nyomán kialakult helyzet megerősíti más projektek, köztük a Balti-tengeri vezeték mielőbbi megvalósításának fontosságát" - nyilatkozta az orosz kormányfő szóvivője a Financial Times Deutschland című napilapnak.

A balti-tengeri vezeték jövője ugyanakkor elemzők szerint jelentős mértékben függ attól is, hogy az elmúlt napokban történtek, az Ukrajnán keresztüli  orosz szállítások leállítása nyomán Moszkvának sikerül-e visszaszerezni megbízható szállítói hitelét. Ez ugyanis a történtek kapcsán Németországban is megrendült, amire közvetve utalt Michael Glos gazdasági miniszter is egy csütörtök reggeli nyilatkozatában. A miniszter ugyanis megengedhetetlennek nevezte, hogy Moszkva és Kijev egy fennálló vita miatt - úgymond - túszként fogva tartsa az egész Európai Uniót.

Az idézett elemzők szerint amennyiben az a nézet kerekedik felül, hogy a jelenlegi válságért elsősorban Oroszországot terheli a felelősség, az Németországban is jelentősen alááshatja Moszkva megbízható szállítói hitelképességét. Ez pedig azokat a törekvéseket erősítené, amelyek középpontjában az orosz földgázimporttól való európai függőség mérséklése áll, mindez pedig egyértelműen a Nabucco-vezeték malmára hajthatná a vizet. Ebből a szempontból - mint a Financial Times Deutschland csütörtökön írta - különös jelentősége van a január 26-ra tervezett - budapesti - Nabucco-csúcstalálkozónak.