Nyugat-Európához hasonlóan az újonnan csatlakozott tagállamok többségében is a konzervatív vagy liberális jobboldal aratott győzelmet, néhol megkísértve a nacionalista és idegengyűlölő kispártokkal - mutat rá a mértékadó párizsi újság. 
    
A részvételi arány azonban ebben a régióban még kisebb volt, mint a régi tagállamokban: 27 százalékos Lengyelországban, 28 százalékos Csehországban, 36 százalékos Magyarországon és alig 14 százalékos Szlovákiában, annak ellenére, hogy a felmérések általában azt mutatják: a kelet-európai választók elégedettek azzal, hogy hazájuk csatlakozott az EU-hoz és bíznak az uniós intézményekben. 
    
A kelet-európai országok számára az uniós csatlakozás látványos gazdasági növekedést hozott, a strukturális alapokból érkező támogatások nagyban mérséklik a válság hatásait, de ennek ellenére ezen országok választópolgárai nem járultak nagy számban az urnákhoz  - emlékeztet a lap. 
    
Jacques Rupnik, Kelet-Európa-szakértő szerint az alacsony részvételi arány inkább a normalizáció és nem az euroszkepticizmus jele. Az unióhoz való tartozás természetes dologgá vált: a kelet-európaiak örülnek neki, de nem különösen bíznak abban, hogy hatásuk lehet Európára - hangsúlyozza a politológus.  
    
A Le Monde szerint a kelet-európai országok a belpolitikai kérdések köré szerveződő kampányt a következő választásokra való bemelegítésként élték meg. Rupnik szerint ez általános jelenség Európában, de jóval erősebb a kis kelet-európai nemzeteknél, amelyek nagyobb elismertségre vágynak. A gazdasági válság elfeledtette az uniós csatlakozásból fakadó előnyöket és a nemzet védelmének populista gondolatát erősítette fel - véli az elemző.
    
A Le Monde szerint a jobboldal azért győzött, mert a centrumtól a szélsőségekig mindent megpróbál összefogni. A lap példaként említi Magyarországot, ahol Orbán Viktor elítélte a szocialisták költségvetési megszorításait és a nacionalistákat pedig azzal hódította meg, hogy az európai parlamenti választásokban alkalmat látott a Kárpát-medencei magyarok egyesítésére. Lengyelországban pedig az egykori kommunistákat és a nacionalista katolikusokat összefogó kormányzó Polgári Platform liberális programját szociális érzékenységgel és morális konzervativizmussal színezi, miközben a Kaczynski-fivérek Jog és Igazságosság nevű pártja a brit konzervatívokkal és a cseh polgári párttal euroszkeptikus frakció megalakítására készül az Európai Parlamentben.   
    
A nagy jobboldali pártok összefogó stratégiájukkal azonban nem tudták mindenhol megakadályozni a szélsőjobboldal előretörését - hívja fel a figyelmet a Le Monde. Szlovákiából a magyar- és cigányellenes Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), Romániából a nacionalista Nagy-Románia Pártnak (PRM), Bulgáriából a nacionalista Atakának lesz képviselője Brüsszelben. Magyarországon a választást elsősorban az "antiszemita és cigányellenes új nacionalista párt, a Jobbik előretörése határozta meg, amely 15 százalékos eredménnyel három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe" - hangsúlyozza a lap.  
    
A magyarországi eredményekről közölt külön írásában a Le Monde úgy véli: a Jobbik megerősödésén kívül a Fidesz "látványos revánsot" vett az MSZP-n. A választás nagy vesztese pedig az SZDSZ, amelynek le kell mondani eddigi két helyéről az Európai Parlamentben. 
    
A Fidesz ki tudta használni az előző miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűtlenségét: a 2006-os választási győzelem érdekében az ország gazdasági helyzetéről elhangzott állítólagos hazugságától az utána bevezetett megszorító politikáig. A csődközeli helyzet, ami miatt Magyarország kénytelen volt az IMF-től, az Európai Uniótól és a Világbanktól hitelt felvenni, valamint Gyurcsány lemondása hozzájárultak az MSZP diszkreditálásához. A Fidesz eredménye az EP-választáson előrevetíti a 2010-es parlamenti választásokon várható győzelmét - írta a Le Monde.