"Mintha visszarepültünk volna a Vadászat a Vörös Októberre korszakába" - írta az újság az 1984-ben játszódó hidegháborús akciófilmre utalva, amelynek az amerikai-orosz szembenállás, a fegyverkezési verseny, egy orosz atom-tengeralattjáró átcsempészése a témája.
Barack Obama furcsa helyzetben van - másodszor jár Moszkvában, először elnökként -, ugyanis egy olyan országba utazott, amelynek lakossága nem bolondul érte. A Marylandi Egyetem számára készült májusi felmérés szerint csak az oroszok 23 százaléka viseltetik bizalommal az amerikai elnök iránt. Az amerikaiaknak megközelítőleg alacsony aránya, 27 százaléka helyesli Vlagyimir Putyin miniszterelnök nemzetközi fellépését. Az újság megjegyezte, szakértők szerint Putyinnak nagyobb a hatalma, mint Dmitrij Medvegyev elnöknek.
A The New York Times azt emelte ki, hogy az amerikai-orosz csúcstalálkozó előtt elcsöndesedtek az Amerika-ellenes hangok az orosz televízióban. Moszkvában mintha pillanatnyi szünet támadt volna a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően; az orosz sajtó, akárcsak maga a Kreml, mintha kivárna, visszafogta a Washingtonnal szembeni éles bírálatokat. Oroszország 20 éve még Amerika-barát volt, ma már azonban mély gyanakvással figyeli a Nyugatot. Míg 1991-ben még az oroszok 80 százaléka tekintett pozitívan az Egyesült Államokra, s csak 6 százalék negatívan, idén májusban a Levada intézet felmérése szerint már csak 36 százalék véleménye volt pozitív, 50 százalék elítélő módon gondolkodott Amerikáról.
A The Wall Street Journal arról írt szerkesztőségi cikkében, hogy Oroszország is csatlakozhatna a szabad világhoz, de Putyin más irányt vett, legutóbb azzal, hogy visszavonta a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtott csatlakozási kérelmet. Putyin évtizede alatt virágzott a nacionalizmus, a korrupció és a barátok előnyben részesítése, miközben elmaradt az ország modernizációja, s ez nem Amerika hibája - olvasható a lapban.
