Az utóbbi években több mint kéttucat fejlett állam jutott el arra fejlettségi szintre, hogy a növekvő jólét nem kevesebb, hanem több gyermek születésével jár együtt – derül ki egy friss tanulmányból. Többek közt Ausztrália, Svédország, Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia büszkélkedhet visszafogott ”baby boom”-mal, megtörve a sokszor több évtizedes csökkenő trendet.

A javuló tendenciák fennmaradása segíthet hatékony válaszokat adni az elöregedő társadalmak problémájára. Erre nagy szükség is lesz, hiszen az Egyesült Államok népességnyilvántartó hivatala által múlt hónapban közzétett adatok szerint a jelenlegi 500 millióról 2040-re 1,3 milliárdra nőhet a 65 év fölöttiek aránya a bolygón.

A demográfiai fordulópontról szóló tanulmány szerzői - a Nature folyóiratban megjelent cikk szerint - nagyon is relevánsnak tartják kutatásukat a 21. század lakossági trendjeinek előrejelzése szempontjából.

Számtalan problémával kell szembe nézniük a fejlett államoknak a születésszámok kapcsán, mely mindenekelőtt növekvő egészségügyi kiadásokat jelent az egyre tovább élő polgárok miatt, melyet egyre kevesebb aktív dolgozó kell, hogy finanszírozzon. Ezek a magasabb jövedelmek és a hosszabb várható élettartalom legszembetűnőbb hátulütői.

HDI

A számos társadalmi és gazdasági mutatót magában foglaló HDI (Human Development Index) adatai korábban azt mutatták, hogy minél magasabb egy ország HDI értéke, annál alacsonyabb az egy nőre jutó gyermekek aránya. A sok egyéb mellett a várható élethosszt, az egy főre jutó GDP-t és az iskolázottságot is figyelembe vevő HDI nulla és egy közötti számot hoz ki. E szerint a húsz legalacsonyabb eredményt elért államok – mind afrikaiak – 0,30 és 0,48 közötti értéket kaptak, míg a húsz legjobban szereplő ország 0,93 és 0,97 közötti értéket ért el.

A fejlett gazdaságok társadalmai azonban hosszú ideje a lakosságszám fenntartásához szükséges anyánként 2,1 gyerekeknél kevesebbet vállalnak. Amennyiben folytatódnának a 2005-ös születési trendek, úgy Dél-Korea, Japán, Olaszország és Spanyolország a maguk 1,08, 1,26, 1,32, 1,33–es születési átlagával, 40 – 45 év múlva megfeleződne a lakosságszám.

A tanulmányt készítő három kutató a Pennsylvaniai Egyetemről a legfrissebb adatokat elemezte a Föld összes országa kapcsán, azt keresve, milyen új trendek mutathatóak ki ezekből. A számokból kikövetkeztetett legszembetűnőbb változás az volt, hogy szétválni látszik a lakosságszám változása és a gazdasági fejlődés közti eddig elválaszthatatlannak gondolt kapcsolat, mely szerint minél jobban él egy nemzet, annál kevésé hajlandó sok gyereket vállalni.

A kutatók eredményei szerint a születések száma valóban elkezd csökkenni, amikor az adott állam HDI-mutatója meghaladja a 0,86-ot, a 0,95-ös HDI elérése után azonban ismét megfordul, és növekedésnek indul a gyermekvállalási hajlandóság.

A 12 legmagasabb HDI mutatóval büszkélkedő államban 2005-ben átlagosan 1,8 gyermeket vállalt egy nő, mely szám egyes országokban azóta is nő. A franciáknál például 2,0-val tetőzött a folyamat 2008-ban, mely 40 éve nem tapasztalt termékenységet jelent.

A növekvő szaporulat mögött megbúvó legfontosabb ok a tudósok szerint a társadalmi változásokban keresendő, melyek egyszerűbbé teszik a nőknek a gyermekvállalást, függetlenítve magukat a gazdasági nehézségektől.

Shripad Tuljapurkar, a Stanford Egyetem kutatója a Nature-ban úgy kommentálta a folyamatot, hogy az a növekvő számú felsőfokú végzettségnek, a nők javuló munkahelyi jelenlétének és a növekvő keresetüknek köszönhető. Ennek nyomán a nők és a párok könnyebben és bátrabban vállalnak gyereket, vagy további gyerekek felnevelését. Meglepő módon ugyanezek a nőket érintő szociális és gazdasági előnyök segítették a különösen szegény államokban a termékenység csökkenését.

Japán és Dél-Korea esetében azonban a magas HDI-mutatók ellenére sem nő az igen alacsony gyermekvállalási hajlandóság; ezt a tudósok részben a nők helyzetének változatlanságával magyarázzák.