szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Célegyenesbe ér lassan a Koppenhágában megrendezett 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia. A világszervezet eddigi legnagyobb szabású tanácskozásának célja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói jegyzőkönyv felváltása egy új megállapodással. A 2012-ben lejáró nemzetközi jogi dokumentum helyére lépő új egyezmény kidolgozására a 192 ENSZ-tagállamból csaknem kétezer küldött érkezett a dán fővárosba akiknek tárgyalásairól 5000 újságíró tudósít a világ minden pontjára.

Most érkezett

Őrizetbe vettek 35 tüntetőt

Őrizetbe vettek 35 tüntetőt pénteken a klímakonferencia helyszínén. A dán rendőrség közleménye szerint a tüntetőket a belvárosban gyűjtötték be, amikor feloszlattak egy kisebb felvonulást. A mintegy 250 fős klímavédelmi aktivista csoport arra készült, hogy "blokád alá vesz" helyi vállalatokat, amelyek nagy mennyiségben bocsátanak ki üvegházhatású gázokat - közölte a hatóság.

© MTI/EPA

Percről percre
Sorrend megfordítása

1
4 5 6 7 8 9 10

Magyarország hatmillió euróval támogatja a fejlődők klímavédelmét

Magyarország összesen hatmillió euróval támogatja a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseit a 2010-2012 közötti három évben - közölte Bajnai Gordon miniszterelnök Brüsszelben. Az első évben egy, a másodikban kettő, a harmadik évben (2012-ben) hárommillió euró lesz a magyar hozzájárulás. A kormányfő elmondta, hogy az állam-, illetve kormányfők abban állapodtak meg: a szolidaritás kifejezéseként mind a 27 uniós tagország tesz valamilyen összegű vállalást.

Kutatók szerint a kibocsátásnak tíz éven belül csökkennie kell

Egy évtizeden belül csökkennésnek kell indulnia a globális üvegházgáz-kibocsátásnak ahhoz, hogy a Föld felmelegedésének mértéke 2 Celsius fok alatt maradhasson - derül ki a Brit Meteorológiai Szolgálat (UK Met Office) kutatásából. Az egyes országok által Koppenhágában felvetett 1,5 Celsius fokos cél elérése "gyakorlatilag lehetetlen" a Met Office szerint, ehhez ugyanis "negatív kibocsátást" kellene elérni, azaz üvegházgázokat kéne kivonni a légkörből. Az erre szolgáló módszer azonban a tudomány jelenlegi állása szerint jelentős bizonytalanságot hordoz hatékonyságát, költségeit és környezeti hatásait illetően - olvasható a BBC hírszolgálatának honlapján.

Brown: eléri a hatmilliárd eurót a fejlődőknek szánt uniós gyorstámogatás

Meghaladja a hatmilliárd eurót az az önkéntes felajánlás, amellyel az Európai Unió tagországai együttesen segítik a fejlődő országokat a felmelegedés elleni harcban a következő három év során - jelentette be Gordon Brown brit miniszterelnök Brüsszelben az EU-csúcs befejezése előtt. Az unió számításai szerint a fejlődőknek 2010-2012 között évente összesen 5-7 milliárd eurónyi segítségre van szükségük, ebből az unió legalább 2 milliárd eurót kész vállalni. Nicolas Sarkozy francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Brown megerősítette, hogy London mintegy 1,3 milliárd eurót szán erre a célra a hároméves periódusban. Sarkozy évi 420 millió euró francia hozzájárulást jelentett be.

EU-csúcs: fenntartja az EU a 30 százalékos feltételes kibocsátás-csökkentési ajánlatot

Érvényben van az Európai Uniónak az a felajánlása, hogy 2020-ra az 1990 körüli bázisidőszakhoz képest 30 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, ha más vezető nemzetközi szereplők is így tesznek – erősítették meg az EU-csúcson. Kiszivárgott információk szerint a 2010-2012 közötti hároméves időszakra összesen több mint ötmilliárd euró gyűlt már össze a nemzeti felajánlásokból. Diplomaták név nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a 27 uniós tagország kétharmada tett konkrét vállalást az első egyeztetésen.

EU-csúcs: nincs megállapodás a fejlődő országok klímatámogatásáról

Nem tudtak megállapodni az Európai Unió tagországainak vezetői abban, az unió mennyivel járuljon hozzá a következő években a fejlődő országok klímavédelmi küzdelméhez, mert több tagország nem tudta pontosan megmondani saját hozzájárulásának mértékét. Korábban bejelentett elképzelések szerint az EU a következő három évben 5-7 milliárd euróval segítené a fejlődő államokat, és a soros elnök Svédország a mostani találkozón szerette volna összeállítani, melyik tagország pontosan mekkora részt vállal ebből az anyagi teherből.

Összemérhető kibocsátás-csökkentési vállalásokra van szükség

Összemérhető, és a tudományos elemzésekkel összhangban álló kibocsátás-csökkentési vállalásokat és a fejlődő országok részéről is megfelelő cselekvésre vonatkozó ígéretet kell elérni Koppenhágában - mondta Hasznos Erika, a magyar delegáció szakértője. Szerinte az EU-nak az a kilátásba helyezett vállalása, amely szerint 20-ról 30 százalékra emeli kibocsátás-csökkentési vállalását, egyrészt azon a feltételen nyugodott, hogy a többi fejlett állam is ezzel összehasonlítható mértékű vállalást tesz. A másik feltétel az volt, hogy a fejlődő államok is olyan vállalásokat tesznek, amelyek biztosítják, hogy a globális középhőmérséklet nem emelkedik 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előttihez képest.

Repedezik a fejlődő országok egysége

Repedés keletkezett a koppenhágai ENSZ klímakonferencián a fejlődő országok korábban szilárdan összetartó blokkjában. A világ lakosságának 80 százalékát adó fejlődőket egy parányi szigetállam, Tuvalu osztja meg követelésével, amely szerint 1,5 Celsius fokban kellene maximalizálni a globális felmelegedés mértékét. Csütörtökön az úgynevezett kis szigetországok szövetsége (AOSIS) közölte, hogy már több mint 100 állam csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyet Tuvalu előző nap terjesztett a konferencia elé.

Koppenhága megelőzte Tiger Woodst

A Copenhagen szó, megelőzve Tiger Woods nevét, a Google legkeresettebb kifejezése lett a napokban - közölte a TreeHugger nevű, fenntarthatósággal foglalkozó honlap. "Nem lebecsülve a dán főváros turisztikai vonzerejét, a Google-elsőség minden bizonnyal az itt rendezett ENSZ-klímacsúcsnak köszönhető" - olvasható a konferencia hivatalos honlapján megjelent beszámolóban. A TreeHugger szerint a megugró keresési szám azt jelzi, hogy a világ közvéleménye kiemelkedő figyelemmel kíséri a koppenhágai eseményeket. Az elmúlt napokban a climate change (klímaváltozás) és a global warming (globális felmelegedés) kifejezésekre való Google-rákeresések száma is jelentősen emelkedett.

Svédország 800 milliót ajánl a fejlődő országok támogatására

Svédország 2010 és 2012 között évi 800 millió euróval járul hozzá a fejlődő országok támogatására létrehozandó klímaalaphoz - közölte Roberta Alenius svéd kormányszóvivő. Eddig a konferencia alatt Dánia tett hasonló felajánlást 160 millió euró értékben, november végén pedig Nagy-Britannia kormánya ígért 900 millió eurót a fejlődő országoknak, hogy azok a következő három évben megkezdhessék a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás legsürgetőbb feladatainak elvégzését.

1
4 5 6 7 8 9 10
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!