Két terjedelmes, több tucat oldalas hivatalos javaslattervezetről kell dönteniük a koppenhágai klímacsúcs résztvevőinek, ezekről azonban nem valószínű, hogy oldalról oldalra végighaladva egyeztetnek az országok. A koppenhágai EU-delegációtól származó információink  szerint a megoldás felülről vezérelt lesz, és a “fájdalmas kérdésekben” a delegációknak ugyanannyit kell majd engedniük, hiszen az Egyesült Államok a kedd késő éjszakáig nyúló egyeztetéseken az EU számára elfogadhatatlan javaslatokkal állt elő.

A klímacsúcs percről percre

Friss hírek Koppenhágából.

A három legfontosabb különbség az álláspontok között az, hogy az EU számára fontos lenne: ne csak az unió, hanem az USA is egyidejűleg kötelező érvényű kibocsátáscsökkentési célokat fektessen le. Másodszor: nincs világosan kimondva, hogy ha a fejlett államok vállalják a csökkentést, és hajlandók pénzzel támogatni a technológiai transzfert, akkor a fejlődő országok is kötelező érvényű vállalásokat kell, hogy tegyenek. Harmadszor: nincs szó egységes - a koppenhágai szöveget aláíró, minden államra vonatkozóan kötelező - CO2-kibocsátáscsökkentést monitorozó rendszerről.

A pénzek elosztása és az elért eredmények monitorozása kapcsán ezzel szemben a fejlődő országok olyan rendszert szeretnének, mely maximum azt ellenőrzi, amit a fejlett világ fizet ki. Semmiképp nem szeretnék, ha felülről felügyelné egy nemzetközi intézmény (amelynek felállítása, vagy egy meglévő intézmény alatti létrehozása külön vitát képez) miként költik a csökkentésre szánt saját pénzüket a harmadik világ országai.

Eközben EU-s források szerint nem szabad túldimenzionálni a COP15 csúcs tárgyalásait vezető dán Connie Hedegaard szerdai lemondását, mely a főtárgyaló szerint is intézményi kérdés volt. Hedegaardot a székében szerdától a dán miniszterelnök Lars Løkke Rasmussen pótolja, aki a csúcsszintű tárgyalások terhét vette a hátára. A HVG-nek nyilatkozó magyar források szerint azonban korábbi ENSZ klímakonferenciákon (COP) nem volt precedens az ülést elnöklő vezető lemondására. Szerintük ezért az azt az üzenetet hordozza magában, hogy Hedegaard nem teljesített túl fényesen, és nem tudta megfelelően kezelni az érdekcsoportok közti nézeteltéréseket.

A BBC szakértője, Richard Black szerint a csúcson azért is ingott meg a dán kormány főtárgyalói tisztsége, mert a fejlődő országok szerint az EU által megálmodott és a nyugati világ érdekeit sokkal jobban szem előtt tartó dokumentumvázlatot tettek közzé.

Hogy az unió egységes megállapodást vagy egy új - a kiotói jegyzőkönyv jövőjét rögzítő - külön szöveget akar-e, uniós diplomaták úgy vélekedtek, hogy nem a forma, hanem a végeredmény és annak nyomán a ténylegesen megvalósuló kibocsátáscsökkentési eredmények jelentik a célt.

Különlegesen fontos lenne a környezetvédők szerint a rövid távú vállalások mellett hosszú távú kibocsátáscsökkentési célok rögzítése is, melyek érdemi keretet adnának az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságokra történő átálláshoz, feltéve, hogy jogilag kötelezővé válnának a megállapodást aláírókra nézve.

Annak kapcsán, hogy esetleg az EU tényleg előrukkol a tárgyalások egy pontján a 2020-ig szóló 30 százalékos csökkentési vállalásával, forrásaink úgy nyilatkoztak, hogy várhatóan csütörtök éjjel érnek az egyeztetések olyan szakaszba, amikor erre érdemi esély és lehetőség lesz, azután, hogy minden ország letette kártyáit az asztalra.