Václav Klaus szerint a csütörtöki esemény "felettébb szükséges lépés" a nukleáris leszerelés útján, "kétségtelenül nagy nemzetközi jelentőséggel" bír, és "jelzések vannak arról, hogy ebben az irányban még további bátrabb lépésekre kerül sor". A Hospodárské Noviny című gazdasági lap úgy véli: mindkét félnek hasznos azonban abban, hogy csökkenthetik a fegyverkezési kiadásokat. Ez különösen Oroszország számára rendkívül fontos, mert az amerikainál elavultabb nukleáris fegyverzet fenntartása igen drága. A Sme című szlovák lap úgy látja, hogy a szerződés az oroszokat ugyan nem elégíti ki, de objektív módon nekik hoz majd nagyobb hasznot.

Obama politikailag nyer a szerződés aláírásával, mert az "eladható", mint az amerikai elnök nukleáris fegyverek nélküli világról szóló, tavaly Prágában meghirdetett doktrínájának egyik konkrét lépése. Prágai elemzők azt állítják: politikailag Medvegyev is nyer az aláírással, mert ezzel mintegy kikerül elődje, Vlagyimír Putyin árnyékából.

Egyoldalú nyilatkozatok

A START-III. szerződés aláírási ceremóniáján mindkét fél számos egyeztetett nyilatkozatot tesz majd közzé; Oroszország egyoldalú nyilatkozatot is szándékozik tenni, és nem kizárt, hogy erre az Egyesült Államok egy további egyoldalú nyilatkozattal áll elő - olvasható a Moszkvában közzétett anyagokban.

Amint Szergej Prihogyko elnöki tanácsadó pénteken elmondta, az orosz nyilatkozat külön is rögzíti, hogy Moszkvának jogában áll felmondani a szerződést, ha az amerikai globális rakétavédelmi rendszer kiépítése olyan szintet ér el, amely fenyegeti Oroszország nemzetbiztonságát. A nyilatkozat a szerződést kísérő politikai dokumentum státusát kapja, akárcsak az esetleges amerikai válasznyilatkozat. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint az amerikai tervekben szereplő regionális rakétavédelmi rendszerek telepítése nem fenyegeti az orosz hadászati nukleáris fegyverek hatékonyságát és a hadászati stabilitást, de amennyiben az amerikai rendszer eléri a hadászati rakétavédelmi rendszer szintjét, és/vagy az orosz katonai szakértők úgy ítélik meg, hogy kockázatot jelentenek az orosz hadászati rakéták számára, az orosz fél él majd a szerződésben foglalt jogával. Hozzátette: e kérdésről megindult a párbeszéd az amerikai féllel.

A szerdán közzétett információ szerint a szerződésben erről a szokásos nemzetközi jogi formula szerepel, amely szerint az aláíró felek bármelyikének jogában áll felmondani a szerződést, ha úgy ítéli meg, hogy a szerződés tartalmával kapcsolatos feltételek veszélyeztetik legmagasabb érdekeit. A hadászati támadó és védelmi fegyverek és rendszerek közötti összefüggés a tárgyalásokon az egyik legélesebben vitatott kérdés volt: rögzítéséhez az orosz fél ragaszkodott.   Lavrov szerint a START-III. mentes a decemberben lejárt START-I. Moszkva számára hátrányos elemeitől. 

Maga a szerződés preambulumból és 16 cikkelyből áll, 15 gépelt oldalt tesz ki, míg a kísérő jegyzőkönyv 154 oldalra terjed ki. A szerződés szövege a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és mennyiségi felső határairól, állomásoztatásáról, számbavételének rendjéről, ellenőrzéséről, esetleges átszereléséről és megsemmisítéséről szóló konkrét megállapodásokat, továbbá a bizalom erősítését, az információcserét, a nemzeti műszaki ellenőrző eszközök használatát, a harmadik országokkal való együttműködést, a szerződés életbelépését, bejegyzését, esetleges módosításait és érvénye elvesztését illető kérdéseket rögzíti. 

A 10 fejezetből álló jegyzőkönyv viszont konkretizálja a szerződés pontjaiban foglaltakat, és előírja annak teljesítési módját. Egyebek között általánosságban rögzíti a felek tevékenységét az átszerelés és megsemmisítés terén, szabályozza az ellenőrzés rendjét, a telemetrikus adatok cseréjét, egy kétoldalú konzultatív bizottság működését, és a jegyzőkönyvhöz csatolják a szerződéssel kapcsolatos egyoldalú és egyeztetett nyilatkozatokat, amelyek az aláíráskor elhangzanak.

Korlátozás számszerűsítve

A most aláírandó START-III. korábbi tájékoztatás szerint a felső határt mindkét fél számára 1550-1550 hadrendben lévő robbanótöltetben, 700 hadrendben lévő interkontinentális ballisztikus rakétában, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétában és nehézbombázóban, továbbá 800 hadrendben és raktárban lévő rakétakilövő-állásban, illetve tengeralattjárókon hadrendben vagy raktárban lévő kilövőállásban és hadrendben lévő, illetve használaton kívüli nehézbombázóban határozza meg. A szerződés rögzíti az adatcsere, a kölcsönös tájékoztatás, a megsemmisítés, az ellenőrzések mechanizmusait, továbbá a bizalomerősítő intézkedéseket. 

A szerződés előírja, hogy a hadászati fegyvereket kizárólag a két fél területén állomásoztatják. A szerződés 10 évre szól, amennyiben addig nem születik újabb megállapodás a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről és korlátozásáról. 

Az orosz tájékoztatás szerint az új szerződésben az előzőhöz képest az aktuális valósághoz igazítottak és lényegesen egyszerűbbek a verifikációs mechanizmusok: egyebek között az ellenőrzés nem érinti a robbanótölteteket őrző raktárakat, egyszerűsödtek a fegyverek átszerelésére és megsemmisítésére vonatkozó ellenőrzési eljárások, amelyek így kevésbé költségesek lesznek. Jelentősen átdolgozták a felek az előző szerződéshez képest az információcserére vonatkozó kitételeket. 

A korábbihoz hasonlóan az ellenőrzés az új szerződésben sem terjed ki a nukleáris robbanótöltetek tárolási helyeire és megsemmisítési folyamatára, továbbá a korábbival ellentétben az új szerződés nem ír elő külön ellenőrzési intézkedéseket a mobil interkontinentális ballisztikus rakétákra vonatkozóan. Ezen kívül nem irányozza elő a Votkinszkban lévő, kulcsfontosságú orosz rakétatechnikai ütem folyamatos megfigyelését, egyszerűsíti a korábbiakhoz képest a hadászati támadó fegyverek átszerelésének és megsemmisítésének procedúráját, és eltekint a megsemmisítésnél való ellenőrző jelenléttől. 

A START-III. az 1991-ben aláírt START-I. és a hadászati támadó potenciálokról 2002-ben kötött szerződés (SORT, más néven Moszkvai Szerződés) helyébe lép. A START-I. december 5-én járt le, s a felek a Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépésével javulásnak indult kapcsolat jegyében erre az időpontra akarták aláírni az új szerződést. A feladat a vártnál bonyolultabbnak bizonyult, de a felek vállalták, hogy a START-III. életbelépéséig kötelezőnek tekintik a START-I. előírásait. A START-III. szerződést mindkét fél még áprilisban a palament elé szándékozik terjeszteni ratifikálásra.