A vulkánkitörés által érintett dél-izlandi területtől hozzávetőleg 180-200 kilométerre, nyugatra fekvő Reykjavíkban nem látható vagy érzékelhető a hamufelhő, az leginkább csak a vulkán környékén állattenyésztésből, földművelésből élő néhány száz embert érinti közvetlenül – mondta a hvg.hu-nak Oppelt Csaba, a reykjavíki Nemzeti Múzeum munkatársa, aki három és fél éve él az izlandi fővárosban.

Elmondása szerint az érintett terület átlagosan 50-60 fős településein élők leginkább állataik, vagyonuk mentésére koncentrálnak, az izlandi újságok, televíziók is leggyakrabban az ő helyzetükről számolnak be a kitöréssel kapcsolatban. Kedden megnyitották a területet a fővárossal összekötő 1-es főutat, amelyen korábban utat nyitottak a megolvadó gleccser okozta áradásnak, ezzel védve egy fontos hidat. Oppelt Csaba szerint a legfrissebb hírek már a vulkán aktivitásának csökkenéséről szólnak. 

Nem "spájzolnak" be

A hozzávetőleg 120 ezer lakosú fővárosban – amelyet a széljárásnak köszönhetően az ország nagy részéhez hasonlóan eddig elkerült a hamufelhő – napi beszédtéma a kitörés, a katasztrófavédelem pedig rendszeresen tájékoztatja a lakosokat, hogy mi lenne a teendő, ha a hamufelhő elérné a fővárost – bár erre a helyi híradások szerint kicsi az esély. Az emberek azonban egyáltalán nem estek kétségbe, nem „spájzolnak” be például élelmiszerekből – az izlandi légteret Oppelt Csaba szerint egyszer sem zárták le, így hiány sem alakult ki –, legfeljebb a hatóságok által vészhelyzet esetére ajánlott pormaszkot szerzik be.

AP

„Az izlandiak nem pánikolnak, hihetetlenül nyugodt emberek, ráadásul az átlag izlandi jóval többet is tud a vulkánokról, földrengésekről, mint mi” – mondta Oppelt Csaba, aki szerint ha van is aggodalom, az inkább azzal kapcsolatos, hogy elmaradhatnak a turisták a nehéz gazdasági helyzettel küzdő országban. „Uszodába menet épp arról beszélgettünk a helyi ismerősökkel, hogy míg Európában káoszt okozott, Izlandot alig érintette a vulkánkitörés” – tette hozzá.

A vulkán aktivitása márciusban kezdődött, akkor rengeteg turista érkezett a területre, de mára a külföldiek nagy része hazautazott, Skandinávia irányába repülve, részben a norvég légifolyosón keresztül – mondta Oppelt Csaba, aki egy hónapja maga is meglátogatta az aktív vulkánt. A helyiek az utóbbi napokban megpróbáltak a fővárosban rekedt turisták kedvében járni, például ingyenes múzeumi belépőt, uszodabelépőt is adtak nekik – tette hozzá.

Cash vagy ash

A fővárostól északra, az ország nyugati részében fekvő, hozzávetőleg 1100 lelkes Stykkishólmurban a hatóságok nem sok hivatalos információt adtak a helyieknek a tűzhányó kitöréséről, talán amiatt, mert nem tartanak attól, hogy a hamufelhő arra veszi az irányt -  mondta Pető László, aki 2008 nyara óta él a városban családjával. A legtöbben az izlandi televízióból tájékozódnak, amely a vulkán környezetében élők kitelepítéséről, illetve a „hamuban poroszkáló” hátrahagyott állataikról számoltak be.

AP

Az orgonistaként dolgozó Pető László szerint a helyiek gyakran humorral beszélnek a vulkánkitörés európai hatásairól, vicceket is mesélnek például arról, hogy a britek – akik közül rengetegen vesztették el Izlandon befektetett pénzüket a gazdaság összeomlása miatt – „cash”-t, azaz pénzt, nem pedig „ash”-t, azaz hamut várnak Izlandtól.