szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Orbán Viktorról közöltek portrét hétfőn a francia lapok: a baloldali Libération szerint a magyar populista jobboldal ingatag, de kitartó vezetője nyolc évi ellenzékiség után diadalmasan tért vissza és elsöprő győzelmet aratott pártjával, míg a konzervatív Le Figaro Orbán Viktor, uralkodó magyar címmel mutatta be egy teljes oldalon a Fidesz elnökét.

A Libération a "kitartás győzelmének" nevezte, hogy az egykori rendszerváltó politikus visszatér az 1998 és 2002 között egyszer már elfoglalt miniszterelnöki székbe. A baloldali lap kiemelte, hogy 1989-ben a kommunista rendszerrel szembenálló Orbán Viktor követelte először nyíltan a szovjet csapatok távozását az országból, és "már akkor a becsvágy emésztette". A lapban idézett Kende Péter történész szerint Orbán már 1989-ben azt hangoztatta, hogy miniszterelnök szeretne lenni.

Az első szabad parlamentbe 1990-ben bekerült Fidesz 21 képviselője "fiatal, anti-konzervatív és friss, mint a narancs, a jelképük". Orbán ekkoriban modern, a világra nyitott és antiklerikális politikus. Gyorsan megérti, hogy pártjának kicsi az esélye a túlélésre, ha baloldali vagy centrumpárt marad, mert a hely ott már foglalt. A lécet 1993-ban jobbra helyezi át, hogy a német CDU mintájára egy konzervatív pártot hozzon létre. Erőfeszítésének gyümölcsét 1998-ban learatja, amikor a kisgazdákkal kötött koalícióban a Fidesz megnyeri a választásokat, és Orbán 35 évesen a magyar történelem legfiatalabb miniszterelnöke lesz - emlékeztetett a lap. A cikkíró meglátása szerint "ez a kiváló szónok olyan karizmával rendelkezik, amely nem kopott meg az idővel". "Sugárzó és szívélyes, a pártban mindenki ugyanúgy szereti az embert, mint a politikust" - idéz egy Fidesz-tagot a lap.

A Libération szerint Orbán ugyanakkor nem habozik feszültséget provokálni a szomszédos országokkal a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségek kérdését felhasználva. A 2002-es veresége után "egy a zászló alatt" a teljes jobboldal összefogása érdekében a szélsőjobboldali választókat is megszólítja, úgy ítélve meg, hogy az antikommunizmus és a nacionalizmus az egyetlen összekovácsoló erő. "Ingatag politikus, nem az értékek függvényében, hanem a saját és pártja érdeke szerint cselekszik" - idézi a lap Magyar Kornéliát, a Progresszív Intézet igazgatóját.

"A jobboldal vezetője elhagyja a parlamentet, ahol négy év alatt egyetlen egyszer szólal fel. A néphez beszél az utcán. Hiteltelenné teszi az intézményrendszert, folyamatosan az ellenségnek és hazaárulóknak tekintett szocialisták és a liberálisok ellen kampányol" - hangsúlyozza a lap. A szerző szerint "a Fidesz által ügyesen kiépített kis médiahatalom is átvette ezt a gyűlöletbeszédet, amely meghatározóvá vált a politikai életben és megosztotta a társadalmat".

Radikális kampánya ellenére, amelyben a lap szerint a látens antiszemitizmust is szította, 2006-ban a Fidesz elvesztette a választást. Kende Péter szerint Orbán és a Fidesz vezetői nem antiszemiták, de tartózkodnak attól, hogy cenzúrát gyakoroljanak ezekkel a gondolatokkal szemben, mert ez is része a politikájuknak. "Orbán pártja soha nem határolódott el a szélsőjobboldali értékektől, és ez az, ami megkülönbözteti a nagy európai konzervatív pártoktól" - vélte a lapban a történész.

A Libération szerint a korrupciós ügyektől meggyengült szocialista kormányok hibái tették lehetővé Orbánnak a revansot. De a baloldali kudarc mérete és az új szélsőjobboldal megerősödése némileg változtatott a helyzeten, s Szabó Márk, a Nézőpont Intézet elemzője szerint ez Orbánt arra kényszeríti, hogy miközben tíz év alatt antikommunista háborús gépezetté tette a Fideszt, most az országot összefogni képes egyetlen párt vezetőjeként jelenjen meg. A lakosság várakozása óriási és ha a Fidesz erre nem tud válasszal szolgálni, a szélsőjobboldali Jobbik továbberősödhet - írta a Libération.

A Le Figaro szerint Budapesten ismét terjed a régi vicc: Miért vitette át Orbán Viktor miniszterelnökként Szent István koronáját a parlamentbe? Azért, hogy esténként titokban felpróbálhassa. "Mostantól az ambiciózus Orbán, aki nyolc éve tűkön ült az ellenzékiségben, visszakaphatja trónját és koronáját" - fogalmazott ironikusan a konzervatív lap.

Az egységet, rendet és biztonságot ígérő programja alapján választották meg a lap szerint a Fideszt, és a megszerzett kétharmados "tejhatalmat" - amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa - a jobboldal a képviselők számának megfelezésére és a közalkalmazottak számának lecsökkentésére, valamint az önkormányzatok megreformálására fogja használni. Drasztikus, de szükséges intézkedésekre, azért hogy Orbán szavaival Magyarország a régió legversenyképesebb államává váljon - tette hozzá az újság.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz elnöke képes lesz-e megfelelni a kihívásnak, a lap egy diplomatát idéz, aki szerint Orbán már nem lobbanékony és ingatag fiatalember, hanem kezd államférfivá válni. Kövér László, a Fidesz másik alapítója szerint is barátja megváltozott az elmúlt nyolc évben: "A csalódások érzékennyé tették. Érettebb és fegyelmezettebb lett".

Orbán előző kormányzásának gazdasági mérlege a Le Figaro szerint pozitív, de nacionalista megszólalásai és flörtölése a szélsőjobboldali MIÉP-pel már sokkal kevésbé tetszett az Európai Uniónak. "A Fidesz nem populista, csak népszerű" - szokta mondani a lap szerint Orbán azoknak, akik opportunizmusát szemére hányják. A 2002-es nem várt vereségét a Le Figaro szerint Orbán nagyon rosszul vette: nem fogadta el a választók döntését, nem járt be a parlamenti ülésekre, a haza ellenségeinek tekintette az ellenfeleit, és inkább az utcán politizált.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

A kétharmados győzelem visszhangja - külföldi kommentárok

A Fidesz történelmi győzelmet aratott az országgyűlési választásokon: demokratikus szavazáson még soha nem ért el ilyen arányú diadalt politikai párt Magyarországon - emelte ki vasárnap esti beszámolójában a francia hírügynökség.

MTI Itthon

Íme a mandátumot szerző képviselők listája betűrendben

Az országgyűlési választások második fordulója után a Fidesz-KDNP 262, a Magyar Szocialista Párt 59, a Jobbik 47, a Lehet Más a Politika 16, valamint egy független jelölt és a Fidesz-KDNP-Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja közös jelöltje 1-1 mandátumot szerzett az új parlamentben.