A biztonsági kabinet döntése értelmében a lakosság számára közszükségleti cikkeket, valamint nemzetközi ellenőrzés alatti civil projektek megvalósításához szükséges anyagokat engednek be a palesztin területre. Az intézkedéssel nem közöltek pontos listát arról, milyen szállítmányok bejuttatását engedélyezik az izraeli hatóságok a Gázai övezetbe.

Az Európai Unió külügyi főképviselője üdvözölte az izraeli kormány döntését, de hangoztatta, hogy az elvi döntést mielőbb a gyakorlatba is kell ültetni. Brüsszelben, az EU-csúcsértekezlet helyszínén nyilatkozva Catherine Ashton reményét fejezte ki: a döntés nyomán több áru juthat el Gázába, az ottani lakosság mindennapi ellátásának javítására.

A Palesztin Hatóság elégedetlenségének adott hangot a blokád részleges enyhítését illetően. Mahmúd Abbász palesztin elnök a gázai blokád teljes feloldását követeli, és ennek az igényének adott hangot az Egyesült Államokban és Európában tett közelmúltbeli látogatásain is - közölte Száeb Erekát palesztin főtárgyaló. Abbász szerint nincs "részleges megoldás a blokád feloldására" - tette hozzá, megjegyezve, hogy Izrael döntése nem több PR-lépésnél. A főtárgyaló közleményében azzal vádolta meg Izraelt, hogy el akarja hitetni a külvilággal: enyhít az övezet elszigetelésén, de a valóságban a blokád megállás nélkül folytatódik.

Az izraeli kormányra hatalmas nemzetközi nyomás nehezedett, hogy tegye lehetővé a humanitárius szállítmányok eljuttatását az övezetbe. A palesztin enkláve másfél millió lakosának a 80 százaléka számára létfontosságú a nemzetközi segélyezés. A blokádenyhítést, sőt a blokád feloldását követelő hangok különösen azt követően erősödtek fel, hogy május 31-én az izraeli partvédelmi erők feltartóztattak egy Gázába tartó nemzetközi segélyflottillát. Az incidensben kilenc török meghalt. 

Az izraeli biztonsági kabinet egyszersmind jelezte: a rakományok átengedését ellenőrző eljárásokat továbbra is érvényben akarja tartani, hogy megelőzze fegyverek és hadianyagok bejuttatását az övezetbe. Bár még nem tudni, mit engednek be, elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy az övezetnek égető szüksége van építőanyagokra és építéshez szükséges munkagépekre, mert a 2008. december végén indított, háromhetes izraeli hadműveletben számos épület összeomlott vagy megrongálódott.