"Úgy gondoljuk, hogy az incidens legjobb megoldása az lenne, ha Észak- és Dél-Korea közös vizsgálatot indítana az igazság kiderítéséért" - írta Szin Szon Ho, az ENSZ-hez akkreditált észak-koreai nagykövet a BT soros elnökének küldött levelében.
A BT tagjai korábban név nélkül nyilatkozva elutasítottak minden további nyomozást, mondván: az előző vizsgálat minden kétséget kizáróan bebizonyította Phenjan bűnösségét. Egy független nemzetközi vizsgálóbizottság május közepén megállapította, hogy észak-koreai torpedó küldte hullámsírba a Cshonant és 46 matrózát. Phenjan tagadta a vádakat, és tévesnek nevezte a vizsgálat eredményét.
Szin szerint a tizenöt tagú testületnek támogatnia kellene, hogy egy észak-koreai bizottság igazolja az Egyesült Államok és Dél-Korea nyomozásának eredményeit. A nagykövet emellett arra kérte a Biztonsági Tanácsot, támogassa Észak-Koreát abban, hogy magas rangú katonai megbeszéléseket folytathasson Dél-Koreával.
Egy nyugati diplomata a szokásosnál sokkal megfontoltabbnak és visszafogottabbnak nevezte Szin levelét. Észak-Korea régebben többször használt fenyegető hangnemet, és például azt ígérte Dél-Koreának, hogy lángtengerré változtatja Szöult.
A Biztonsági Tanács előtt korábban szóba került az is, hogy erőteljesebben fel kellene lépni Észak-Koreával szemben, de Kína, Phenjan szövetségese vonakodva fogadja a hasonló terveket. A hatalmas ország az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz, Franciaországhoz és Nagy-Britanniához hasonlóan a BT állandó, vétójoggal rendelkező tagja, és blokkolhatja a neki nem tetsző határozatokat.
