A növekedés a lakosság természetes gyarapodásának, valamint a bevándorlásnak köszönhető. A természetes gyarapodás félmillió, a nettó bevándorlás pedig 900 ezer fő volt. Az egész Európai Unióban a születési ráta az előző évhez képest 2009-ben némileg csökkent, és minden ezer lakosra vetítve 10,7-et tett ki. A halálozási ráta viszont nem változott, minden ezer lakosra 9,7 haláleset jutott. Az euróövezet 16 országában 329,5 millió ember él.

Magyarország a születési és a halálozási arányt tekintve is a kedvezőtlen tendenciákat mutató országok közé tartozik, így a holtversenyben éllovas Bulgária és Lettország mögött következik a lélekszámfogyást elkönyvelő tíz ország között. A tízmilliót kissé meghaladó lélekszámú Magyarországon tavaly 96 ezer gyermek született, ami megközelítőleg 9,6 ezrelékes rátát takar, szemben a 13 ezrelékes halálozási rátával. Mind a születési, mind a halálozási ráta stagnál az évezred eleje óta - emlékeztetett az Eurostat.

A legmagasabb születési arányt Írországban (minden ezer lakosra vetítve 16,8), Nagy-Britanniában (12,8), Franciaországban (12,7), Cipruson (12,2) és Svédországban (12,0) mérték, míg a legalacsonyabb arány Németországot (7,9), Ausztriát (9,1), Portugáliát (9,4), Olaszországot (9,5), Lettországot (9,6) és Magyarországot (9,6) jellemezte.

Az elhalálozást illetően Bulgária vezeti a listát, 14,2 ezrelékkel, majd Lettország (13,3), Magyarország (13) és Litvánia (12,6) következik. Arányaiban a legkevesebben Írországban (6,6), Cipruson (6,7), Luxemburgban (7,3) és Máltán (7,8) haltak meg. Mindebből adódóan a legmagasabb természetes növekedési rátát Írország vezeti (10,2), majd nagy leszakadással Ciprus (5,5), Franciaország (4,3), Luxemburg (4,0) és Nagy-Britannia (3,7) következik. A huszonhét EU-tagállam közül tízben csökkent a népesség, a legnagyobb tempóban Bulgáriában és Lettországban, ahol minden ezer lakosra számítva 3,6 volt a fogyatkozás. Magyarországon 3,4, míg a 82 milliós Németországban 2,3 ezreléket tett ki a természetes fogyás. 

Az Eurostat adatai szerint az unió lakosságának gyarapodása 60 százalékban a bevándorlásból adódott, noha 2008-hoz képest kevesebben választották Európát új hazának. Tavaly minden ezer lakosra 1,7, míg 2008-ban 2,9 bevándorló jutott. Relatív értékben Luxemburgba érkeztek a legtöbben (13,2 ezrelék), majd Svédország (6,7), Szlovénia (5,8), Olaszország (5,3) és Belgium (5,1) következik. A nettó kiáramlás Litvániában volt a legmagasabb 6,2 ezrelékkel, a sorrend a továbbiakban Lettország (5,7), Bulgária (5,6) és Németország (2,5).