Ezen sarkalatos pontokban egyetértett Balázs Péter, volt külügyminiszter, a CEU Unió Bővítési Központjának igazgatója és Szűcs Tamás, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője. a Közép-Európai Egyetemen (CEU) szerdán tartott panel-beszélgetésen A rendezvényre annak apropójából került sor, hogy az Európai Bizottság november 10-én közzétette EU-bővítési jelentését.

 Mint Szűcs Tamás kifejtette, Magyarország számára most Horvátország csatlakozása a legfontosabb. Ha eltolódnak az egyeztetések, akkor a soros lengyel elnökség várhatóan befejezi azokat.

 Balázs Péter a hvg.hu kérdésére elmondta, Görögország változatlanul ellenzi, hogy az egykori Jugoszláviából kivált köztársaság a Macedónia nevet viselje.

Balázs Péter

Horváth Szabolcs

„Fontos, hogy közvetítsünk a felek között, és megegyezzenek az ország nevét illetően”. Másrészt a ciprusi kérdés szintén török-görög probléma, itt is fontosak lesznek a bizalomépítő intézkedések.

Az előadók eltérően vélekedtek a nyugat-balkáni régió – Horvátország mellett Szerbia, Montenegró, Albánia, Bosznia, Koszovó és Macedónia – csatlakozásáról. Szűcs Tamás egyenként bővítené velük az uniót, míg Balázs Péter együtt – csoportosan – kezelné az országokat. Szerinte Szerbia közeledése pozitív és biztató. Macedóniával az unió hamarosan megkezdi a tárgyalásokat. Koszovónak azonban gondja, hogy létezését még nem ismeri el minden uniós állam. A régió csatlakozási tárgyalásai várhatóan csak az új Európai Parlament 2014 után esedékes megválasztása után fognak nagyobb lendületet kapni, addig a régióban egyedül Horvátországnak van esélye tagállammá válni.

A beszélgetésen szóba került Törökország csatlakozásának kérdése is. Csekély az előrelépés az 1987 óta zajló uniós tárgyalásokon – szögezte le Szűcs Tamás. A térség legfontosabb stratégiai tényezőjével ugyanis sok a probléma. Balázs Péter hozzátette, évek óta folyamatosan csökken Törökországban az unió iránti lelkesedés. Az ország távolodik az EU-tól, miközben szorosabbra fűzi kapcsolatait a közel-keleti régióval és Iránnal.

A zömmel uniós témákat érintő rendezvényen szóba kerültek belpolitikai kérdések is. Balázs Péter szerint változtatni kellene az eddigi gyakorlaton, miszerint az unió alaposan megvizsgálja a tagjelöltek politikáját, társadalmi viszonyait, ám a csatlakozás után már eltekint ettől. Úgy véli, állandó követelményrendszerre lenne szükség, amely végigkíséri a tagállamokat.  Ilyen a szabadságjogok érvényesülése, és ha például egy tagállamban szűkül a sajtószabadság, azt számon lehessen kérni az illető ország kormányán, vetette fel Balázs Péter.