Az oknyomozó portál által feltárt amerikai külügyi iratokból egy olyan valóság körvonalazódott ki, amelyet az Öböl menti országok vezetői - Szaúd-Arábiától kezdve Bahreinig - évek óta gondosan próbáltak rejtegetni a nyilvánosság elől. A szóban forgó dokumentumokból kiderült: a szunnita vezetők a nyílt színen sokkal békülékenyebb hangot ütöttek meg a síita perzsa állammal, illetve annak vitatott atomprogramjával kapcsolatban, mint bizalmas diplomáciai körökben.

A kiszivárogtatások megerősítik, hogy a szunnita vezetők - különösen Szaúd-Arábiában - mély gyanakvást, sőt gyűlöletet táplálnak a síiták iránt, és Iránra fenyegetésként tekintenek. Ezeket az aggályokat erősítette az iraki síiták hatalomra kerülése a 2003-as amerikai invázió után - az utóbbi csaknem ezer évben ez volt az első eset, hogy a síiták ellenőrzése alá került egy arab ország. 

"Vágják le a kígyó fejét"

Az iraki hatalomváltás is épp elég sokkoló volt az Öböl menti országok vezetői számára, ám ennél még nagyobb riadalmat kelt egy atomhatalommá emelkedő Irán lehetősége. A feltárt amerikai külügyi iratok szerint Abdallah szaúdi uralkodó több alkalommal is arra biztatta az Egyesült Államokat, hogy "vágja le a kígyó fejét", azaz indítson katonai támadást Irán ellen, és semmisítse meg annak atomprogramját. Hivatalosan a szaúdi király természetesen semmi ilyesmit nem követelt Washingtontól.

A bahreini uralkodó szintén úgy fogalmazott a dokumentumok tanúsága szerint, hogy az iráni atomprogramot bármilyen eszközzel fel kell tartóztatni. Abu Dzabi koronahercege pedig azt mondta: úgy látja, ha az iráni fenyegetés kezeléséről van szó, "a háború logikája kerekedik felül".  

Theodore Karasik dubaji elemző szerint a kiszivárogtatások nyomán világossá vált: az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) államai az eddig feltárt mértéknél sokkal egységesebben sorakoznak fel az Irán-ellenes fronton. 

Gondot okozhatnak a dokumentumok?

Salman Shaikh, az amerikai Brookings Intézet dohai központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentumokból jól látszik, Irán nukleáris ambíciói komoly aggodalmat váltanak ki a térségben. "Iránnak oda kellene figyelnie erre a nyugtalanságra, ezt nem lenne szabad félvállról vennie" - vélte a szakértő. 

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök hétfőn igyekezett úgy beállítani, hogy a WikiLeaks-ügynek nem lesz káros hatása, a kiszivárgott iratok nem fognak zavart okozni Teherán és az Öböl menti országok kapcsolataiban.  

Egyes elemzők viszont úgy látják, az Öböl menti vezetők által megfogalmazott igény egy Irán elleni katonai támadásra erősítheti a szunnita-síita szembenállást, és megnehezítheti, hogy Szaúd-Arábia Iránnal együtt közvetítőként lépjen fel az iraki és libanoni vallásközi feszültségek enyhítése érdekében.

Shaikh szerint nem feltétlenül lesz komoly hatása az ügynek a síita-szunnita kapcsolatokra nézve. "Attól függ, milyen fogadtatása lesz a kiszivárogtatásoknak. Ha felfújják és manipulálni próbálják, akkor lehet némi hatása a felekezetek közti kapcsolatokra. De politikai szempontból más érdekek fontosabbak" - mondta.

Friss híreink a WikiLeaks kiszivárogtatásairól »