„Azt a kormányok eddig is nyilvánvalóvá tették, hogy az afganisztáni Baglan tartományban állomásozó magyar tartományi újjáépítő csapat (PRT) nem harcoló alakulat” – mondta a hvg.hu-nak az ázsiai országot többször megjárt Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, akit annak apropóján kérdeztünk, hogy a The New Zealand Herald aucklandi lap egy magyarokat is érintő, Wikileaks által kiszivárogtatott diplomáciai sürgönyről írt.

A lap által ismertetett táviratot Karl Eikenberry, az Egyesült Államok kabuli nagykövete írta. Ebben Eikenberry kifejtette, hogy a magyar PRT keveset tesz azért, hogy leküzdje a nehézségeket a térségben. Egy alkalommal a felkelők által teremtett vészhelyzet felszámolása érdekében a szomszédos Bamján tartományban állomásozó új-zélandi csapatoknak át kellett lépniük a tartományi határt.

"A magyar PRT nem sokat foglalkozik ezekkel a problémákkal. Nincs engedélyük fegyverhasználatra, kivéve az önvédelmet, alig tesznek annál többet, mint járőröznek a főutakon, és nem vállalkoznak kábítószer-ellenes tevékenységre. Miután két magyar tűzszerészt megöltek szolgálatteljesítés közben, Budapest nem küldött több tűzszerészt" – írta az amerikai nagykövet.

Katonai vonalon a magyarok mindig a teljesítőképességük határán teljesítenek, s mindent megtesznek, amit a jogszabályok lehetővé tesznek - állítja Wagner Péter. „De ha meghallják, hogy például tálibok vannak egy faluban, nem mennek oda, hogy kiűzzék őket. Nem ez a magyar PRT feladata, nem ez a mandátuma, nem utolsósorban pedig nincs is erre felszerelése” – fogalmazott a szakértő.

Wagner emlékeztetett arra, hogy a magyar PRT tevékenységét ún. nemzeti megkötések korlátozzák. Ez azt jelenti, hogy kormányok kiköthetik, hogy a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) milyen tevékenységre nem használhatja fel a küldő ország katonáit. „A magyar PRT-ra is vonatkoznak ilyen megkötések és ezek között van például az is, hogy csak önvédelem esetén használhatják fegyvereiket, illetve nem vehetnek részt a kábítószer elleni harcban. Akárcsak az is, hogy külön engedély nélkül nem vethetők be másik tartományba” – magyarázta a szakértő, hozzátéve: a nemzetközi katonai erők tevékenységét 58 különböző nemzeti megkötés korlátozza.

A szakértő szerint a Wikilieaks-sürgöny „újdonsága”, hogy ezúttal le lett írva az, ami diplomáciai körökben régóta tudott,  nevezetesen, hogy nem költünk eleget fejlesztésekre. „Emiatt gyakran bírálják is a magyarokat Afganisztánban” – mondta Wagner Péter, emlékeztetve arra, hogy a távirat tavaly májusi, azaz már akkor is probléma volt ez.

2007-ben még évi 500 millió forintot költöttünk fejlesztésre, ami 2010-ra 250 millió forintra csökkent. Ez azért is furcsa, mert időközben a biztonsági helyzet romlott, márpedig ez éppen a kiadások növelését indokolná.