A francia baloldali újság szerint Orbán Viktor miniszterelnök, "az ultrakonzervatív magyar jobboldal vezetője legalább annyira merít a szocializmusból, mint a konzervativizmusból. Az erős állam elvét képviselő, paternalista és az állami beavatkozást pártoló populista". Példaként említi a szerző, hogy a jelentős mértékű bankadó indoklásakor a kormányfő részéről egyebek mellett az hangzott el, a spekulációkért felelős bankokat szükséges megbüntetni.

Arra a kérdésre, hogy Orbán jobb- vagy baloldali populista-e inkább, a lap úgy véli, hogy francia szemmel "ez a briliáns politikus" átalakulásai szempontjából inkább hasonlítható a néhai szocialista Francois Mitterrand-hoz, mintsem a jobboldali Nicolas Sarkozyhez vagy a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Penhez. Orbán egy ellenzéki diákmozgalom vezetőjeként alapította meg a Fideszt, amely eredetileg antiklerikális és progresszív, baloldali liberális párt volt.

A kilencvenes évek közepén azonban Orbán a német kereszténydemokrata modell alapján konzervatív párttá formálta át pártját - emlékeztetett a lap. A szerző véleménye szerint pedig jelenleg neokonzervatív párt, amely Carl Schmitt tézisére lett érzékeny: "Keleti szél fúj - mondja beszédeiben a tekintélyelvűség felé haladó" Orbán. Ezért nehéz a Libération szerint Orbánt bárhova is besorolni: egyeseknek "kedves és karizmatikus", ellenfelei viszont csak a "mi Putyinunkként" emlegetik.

Nyugat-Európában a rasszizmus elsősorban a bevándorlók ellen irányul. Ezzel szemben - hívja fel a figyelmet a lap - Magyarországon nincsenek bevándorlók, a rasszizmus célpontjai a romák, akiket a szélsőjobboldali Jobbik csak "cigánybűnözőknek" nevez. Ezt a tézist azonban Orbán elvetette, amikor arról beszélt, hogy nincsenek cigánybűnözők, csak olyan emberek, akik bűncselekményeket követnek el - fogalmaz a Libération.

A lap hangsúlyozza, hogy sem Orbánnál, sem a Fidesz vezetőinél nem mutatható ki sem az antiszemitizmus, sem a rasszizmus. Ugyanakkor a szerző álláspontja szerint Orbán és pártja soha nem húzta meg egyértelműen a határvonalat önmaga és a szélsőjobboldal között. A Fideszhez közel álló média éveken át hatalmas teret adott a Jobbiknak. "Cserébe a Jobbik nem támadhatta a Fideszt" - idéz a lap egy, a Magyar Narancsnak nyilatkozó "konzervatív politikust". A Fidesz pedig támogatott szélsőjobboldali médiumokat azért, hogy megnyerje a választásokat - írta a Libération.