A Habsburg-törvénnyel számolta fel a császárságot, s fosztotta meg a Habsburgokat a nemességtől, tiltotta el őket a közügyektől 1919-ben Ausztria - emlékeztetett az MR1 Kossuth Rádió. A jogelméletben máig vitatott rendelkezés szerint az első világháborúban vesztes Ausztriában megszűnt a császárság intézménye, és a császárt választás elé állították: vagy örökre lemond uralkodói jogairól és egyszerű polgárként marad Ausztriában, vagy örökre kiutasítják az országból.

I. Károly - aki IV. Károly néven magyar király is volt - nem akart lemondani, de rákényszerült egy nyilatkozatra, amelyben kötelezte magát, hogy tartózkodik az uralkodói jogkör gyakorlásától. Ez lett a máig tartó jogviták alapja,  ugyanis a nyilatkozat, amelyet Károly később vissza is vont, nem felelt meg a törvény által előírt formulának. Sokan ezért vitatják máig ennek a rendeletnek a jogosságát, több jogtudós szerint pedig Ausztria valójában sohasem szűnt meg császárságnak lenni.

Most a bécsi kormány úgy látja, már nem indokolt a törvény fenntartása, mert nem fenyeget, hogy Ausztria visszaváltana a császárságra, és a jelenlegi törvények kizárják a vagyoni jellegű perújrafelvételt is. Amúgy a törvényt idén már gyakorlatilag meg is szegték, amikor a tavaszi elnökválasztáson a család egyik tagja, Lotharingiai Habsburg Ullrich jelöltként indult. De kevesen szavaztak rá, esélye sem volt az államfői poszt megszerzésére.