A dokumentum szerint valamennyi működő reaktor biztonságos, a radioaktív sugárzásnak nem lesz az egészségre káros hatása Kína területén. Az új biztonsági szabványok életbelépéséig ugyanakkor felfüggesztenek valamennyi folyamatban, illetve előkészítés alatt lévő erőműi beruházást. A keleti partokon jelenleg hat atomerőmű üzemel.

Kínát és a kínaiakat élénken foglalkoztatják a japán történések; a kormány, az illetékes hivatalok és a média igyekeznek a rendelkezésre álló információkat, mérési eredményeket, meteorológiai előrejelzéseket megosztani a közvéleménnyel, megnyugtatni az embereket, hogy biztonságban vannak, a veszélyeztetett japán területen lévő kínaiakat pedig hazaszállítják.

A szakhatóság és a keleti, tengerparti területeken rendszeresen mérő állomások arról tájékoztatnak, hogy Kínában a szokásos, "normális" háttérsugárzást mérik, s a televízió képernyőjén a szélirányt jelző nyilak továbbra is nyugatról keleti irányba mutatnak. A mérések eredményét az országos atombiztonsági felügyelet honlapján naponta közzéteszi. A tömegtájékoztatás rendre azt erősíti, hogy Kínában nincs ok aggodalomra.

A televíziós beszámolókból és az internetes fórumok bejegyzéseiből helyenként némi bírálat is kiérződik, amikor a helyzet elemzői a japán atomerőművi robbanásokkal, a szivárgással kapcsolatos intézkedések határozottságát, a nukleáris veszély szervezett elhárítását, a gyors és pontos tájékoztatást kérik számon a japán kormányon.

A kínai repülőtéri beszámolókból az derül ki, hogy a gépek tömve vannak, egyelőre sokan nem jutottak fel rájuk. A következő napokban a kínai légitársaságok gépek tucatjait küldik a hazautazásra várakozókért. Niigata repülőterén például körülbelül 1500-an várnak a sorukra. A tudósítások szerint Kína az első ország, amely hivatalosan megkezdte állampolgárainak evakuálását Japánból.

Korábbi példákat követve a kelet-kínai Vencsou város kormányzata kétmillió jüant (60 millió forint) adományoz testvérvárosának, a cunami által súlyosan érintett Mijaga prefektúra Isinomaki városának. Csilin tartomány vezetése 100 ezer dollárt (20 millió forint) ajánlott fel, míg székhelyének, Csangcsunnak a kormányzata 500 ezer jüant (15 millió forint) küld a japán Szendai városának.

A kínai vöröskereszt 6 millió jüan, míg a kereskedelmi tárca 30 millió jüan értékű segélyt küld a bajbajutottaknak (1 jüan = 30 forint). Országszerte adományok gyűjtése kezdődött egyetemeken, nyilvános helyeken, plázákban is.

A kínai buddhista szövetség szervezésében a fővárosi Kuangcsi templomban szerdán szerzetesek százai imádkoztak a nagy erejű japán földrengés áldozataiért. A szövetség elnöke bejelentette, hogy gyűjtésük eredményeként egymillió jüannal kívánják a japán embereket segíteni.