A londoni gazdasági napilapnak a Kadhafi-ellenes erők Bengáziban működő "jegybankjának" vezetője, Ahmed Sarif elmondta: az ellenzék által ellenőrzött országrészben mind devizában, mind helyi valutában "'adagolni kell a likviditást", ami azt jelenti, hogy "a válság szélére sodródtunk". Sarif szerint az országrész gazdasága készpénzes, és "minden készpénz a lakosságnál van ... a bankok akár két héten belül kiürülhetnek".

A bankvezető a Financial Timesnak elmondta, hogy az ellenzéki vezetés az általa ellenőrzött területen februárra és márciusra folyósította az állami alkalmazottak fizetését, de az áprilisi kifizetések már gondot okozhatnak, ha a felkelők nem jutnak hozzá a külföldön befagyasztott líbiai pénzekhez. Sarif szerint a keleti országrészben dolgozó - a térségben foglalkoztatottak 80-85 százalékát adó - közalkalmazottak összesített havi fizetése 250 millió dinár (204 millió dollár).

A térségben már korlátozni kellett a bankbetétekről kivehető összegeket, és a havi fizetésekre 750 dináros felső határt szabtak meg. A Financial Times felidézi, hogy az amerikai kormány 30 milliárd dollár, Nagy-Britannia 19 milliárd dollár líbiai állami vagyon zárolt.

Az ellenzéki erők olajexporttal próbálkoznak; a héten ki is kötött egy tartályhajó a keleti országrészben, és várhatóan egymillió hordó olajat vesz fel, amelyből a jelenlegi árfolyamokon több mint 120 millió dollár bevétel származhatna. Sarif azonban elmondta a Financial Timesnak, hogy az olajexport leállítását fogja javasolni, ha a külföldi pénzügyi zárlat változatlanul érvényben marad a líbiai ellenzékre is.