Ahogyan a magyar kormány a médiatörvény kapcsán eleinte azzal érvelt, hogy nincs benne olyan passzus, amely ne szerepelne más tagállamok hasonló törvényeiben, úgy az Európai Bizottság (EB) a volt uniós biztosok etikai kódexével kapcsolatban azzal próbál takarózni, hogy az átláthatóságban nem éppen élen járó tagállami kormányokra mutogat. Az elmúlt két évtizedben az EB-nek és tagjainak egyébként számos “kalandja” akadt a különböző pénzügyi és gazdasági lobbiérdekekkel.

Csak az első Barroso-kabinetet tekintve legalább fél tucat ex-biztosról derült ki, hogy távozásuk után sebtében lobbiérdekeknek adták el politikai tőkéjüket. Ennek legfőbb oka, hogy a biztosokra vonatkozó magatartási kódex mindössze néhány, többféleképp is értelmezhető mondatot szentel a felmondott vagy mandátumuk végével a bizottságtól távozó biztosokra. Ezek szerint a biztos köteles a hivatalának elhagyását követő egy évben tájékoztatni a bizottságot, amennyiben új munkát vállal. Abban az esetben pedig, ha az új pozíció kapcsolódik korábbi biztosi portfóliójához, az összeférhetőségről az EB ad-hoc bizottsága kell, hogy döntést hozzon.

A lobbizás pontos definíciója híján azonban a kódex a gyakorlatban nem gátolja meg, hogy óriásvállaltok vagy lobbicégek tanácsadóként alkalmazzák a volt biztosokat. Ilyenkor a volt biztos által irányított területen érdekelt cégek elsősorban a politikai kapcsolatokért, és nem a szakmai tudásért fizetnek. Ezzel azonban fennáll annak a veszélye, hogy egy-egy vállalat vagy érdekcsoport aránytalanul nagy befolyásra tesz szert az EU-s szabályok megalkotása kapcsán. Az Európai Parlament (EP) ezért tavaly ősszel úgy döntött, az EB biztosainak idei évi 1,7 milliós fizetési keretéből 460 ezer eurót visszatart, amíg nem szigorít a José Manuel Barroso vezette 27 fős testület saját etikai szabályzatán.

A bizottság végül április 20-án fogadta el a módosításokat, amely álláspontja szerint az egyik legszigorúbb az unióban. Számos EP-képviselő és transzparenciáért dolgozó szervezet ellenben úgy látja, a kódex továbbra sem foglalkozik érdemben a legégetőbb problémával, az ex-biztosok munkavállalásának feltételeivel. Ingeborg Grässle német jobbközép EP-képviselő szerint nem tiszták annak a feltételei, hogy az EB-t elhagyó politikusok mennyi pénzt kapnak, ha érdekkonfliktust okozó munkát vállalnak abban a fizetett időszakban, amely távozásuk után a munkaerőpiacra való visszatérésüket segítené. Annak ellenére, hogy új pozícióik már nyilvánosságra kerültek, a 2010 februárjában távozott biztosi gárda több tagja - például Magdalena Kuneva, Günter Verhaugen, Charlie McCreevy vagy Joe Borg - továbbra is részesül a távozás utáni munkaerőpiaci juttatásban. Jelenleg ugyanis az uniós szabályok szerint a 20 667 eurós havi alapfizetés 40-65 százaléka jár minden volt biztosnak három éven át. Ezen felül, ha elérte a 65 éves kort, nyugdíjra is jogosult.

A volt biztosok munkavállalásáról döntő ad-hoc bizottság a Friends of the Earth szakértője, Paul de Clerck átláthatósági kampány-vezető szerint a EB által elfogadott, a lobbitevékenység 18 hónapos tiltására vonatkozó időszak túl rövid, szerintük három év lenne az megfelelő. A módosításokat soha nem vitatta meg komolyan a parlament, a nagy parlamenti pártok úgy állapodtak meg a Barroso-testülettel, hogy nem konzultáltak a képviselőkkel - állítja Bart Staes belga zöld képviselő, az EP költségvetéséi bizottságának alelnöke.

Az EB ellenben úgy véli, a mostani módosításokkal egyről másfél évre növelt bevallási időszak megfelelő - hiába kapnak három éven át juttatást a hivatalukat elhagyó vezetők. A módosítások jelentőségét a testület azzal is igyekszik alátámasztani, hogy azok mostantól tiltják a családtagok és élettársak alkalmazását, és szigorodtak a tárgyi és nem tárgyi ajándékok elfogadására vonatkozó szabályok is. Ezentúl ugyanis 150 eurósnál nagyobb értékű ajándékokat nem fogadhatnak el a biztosok, vagy ha mégis, azokat át kell adniuk az EB protokoll irodájának.