Christa Zemanek, Korneuburg bíróságának szóvivője elmondta, hogy a szerb kérést "elfogadhatatlannak" minősítették. Ellene két héten belül fellebbezést lehet benyújtani.

Divjakot szerb kérésre, az Interpol által kiadott elfogatóparancs alapján ez év márciusban vették őrizetbe, mert 19 éve részese volt a Szarajevóból szabad elvonulás ígéretével távozó szerb katonák legyilkolásának. A Divjak terhére rótt, "Dobrovoljacka utcai bűntényként" hírhedtté vált eset 1992 májusában történt, miután Bosznia bejelentette kilépését Jugoszláviából, a boszniai szerbek pedig ostromgyűrűbe zárták Szarajevót. A jugoszláv hadsereg néhány egysége Szarajevóban maradt, de egy megállapodás révén szabad elvonulást kapott. Az ENSZ-békefenntartókkal az élen visszavonuló csapatokat azonban a boszniai hadsereg megtámadta, miután elterjedtek a hírek arról, hogy a boszniai szerbek fogságba ejtették Alija Izetbegovic boszniai elnököt. 

Belgrádi adatok szerint 42 jugoszláv katonát és tisztet öltek meg, további 73-at megsebesítettek, illetve 215-öt fogságba ejtettek. Bosznia halogatta a felelősségre vonást, ezért a háborús bűnügyeket vizsgáló belgrádi ügyészség indított eljárást az ügyben. Divjakot még márciusban óvadék ellenében szabadlábra helyezték, szabadulásáért 500 ezer eurót helyeztek letétbe. Boszniai médiajelentések szerint a pénz a szarajevói kormánytól származik. Útlevelét elvették, és eddig nem hagyhatja el Ausztriát. 

Számos ország értelmiségének és törvényhozásának képviselői mozgósították befolyásukat annak érdekében, hogy elérjék a szerb kiadatási kérelem elutasítását. Korábban egyébként a boszniai igazságszolgáltatás ugyancsak kiadatási kérelmet nyújtott be az osztrák hatóságokhoz, hogy megakadályozza Divjak kiadatását Szerbiának. Jovan Divjak pénteken Szarejevóba érkezett repülőgéppel Bécsből és azonnal elhagyta a repülőteret - állapította meg az AFP francia hírügynökség helyszínen lévő tudósítója.