"Tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől és a gyújtó hangú nyilatkozatoktól" – kérte brüsszeli sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen a szerbektől és a koszovói albánoktól egyaránt. Egyúttal hangsúlyozta: a NATO vezette, KFOR nevű nemzetközi katonai erő azért van jelen Koszovóban, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül biztonságos körülményeket biztosítson Koszovó minden lakosának.

Szerbia egykori déli tartománya, amelynek lakossága túlnyomórészt albán, és amely a több mint egy évtizeddel ezelőtti harcok lezárultával nemzetközi katonai ellenőrzés alá került, 2008-ban kimondta Szerbiától való elszakadását, önálló állammá alakulását. A szerbek azonban – akik Koszovó északi csücskében helyi többségben vannak – ezt nem akarják elismerni.

Idén júliusban Koszovó kísérletet tett arra, hogy kiterjessze saját vámszerveinek tényleges fizikai jelenlétét az Észak-Koszovó és Szerbia közötti határ egyes átkelőire. A felháborodott helyi szerb lakosok ez ellen erőszakkal felléptek, és az összetűzésekben életét vesztette egy koszovói rendőr. Akkor a koszovói vámosokat visszavonták, ám azok szeptember végén ismét megjelentek a határon, immár az uniós rendőri erő, az EULEX, valamint a KFOR-katonák fedezete mellett. Szeptember 27-én fegyveres incidens robbant ki a KFOR és a szerbek között, s mindkét oldalon többen megsebesültek. A KFOR és az EULEX szélsőséges szerbeket vádolt az erőszakcselekmények kiprovokálásával.

KFOR erők Koszovóban

AP

"A NATO-erők mindig a szükséges minimális erőt fogják alkalmazni, de joguk van az önvédelemhez. Ehhez folyamodtak szeptember 27-én is" – mondta sajtótájékoztatóján Rasmussen, aki szerint további vizsgálatokra – amit egyébként a szerbek követelnek – nincs szükség az ügyben.

A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a KFOR-katonák csak a "harmadik reagálási szintet" jelentik a koszovói biztonság fenntartásában. Kisebb veszélyhelyzet esetén a koszovói rendőrség dolga a fellépés, ezt meghaladó súlyú ügyekben az EULEX-é – mondta. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt napokban a KFOR kénytelen volt első számú reagáló féllé előlépni, de az atlanti szövetség vezette nemzetközi katonai erő amint teheti, újra háttérbe vonul majd – tette hozzá.

NATO-diplomaták eközben azt mondják, hogy az észak-atlanti szervezet elhalasztja a KFOR fokozatos létszámcsökkentésének újabb, idén őszre tervezett szakaszát. A KFOR korábban sokáig csaknem 17 ezer fős volt. A biztonsági helyzet javulása lehetővé tette a fokozatos csökkentést, így ma már csak 5500-an vannak. Idén ősszel be akarták jelenteni a következő fázist, amelynek nyomán 2500 alá redukálnák a létszámot, de ez most egyelőre késedelmet szenved – hírlik brüsszeli NATO-körökben.