A két elemző, Alex Strick van Linschoten és Felix Kühn az ISAF által 2009. december 1. és 2011. szeptember 30. között kiadott, több mint 3300 közleményben szereplő adatokra alapozta ezt a megállapítását. Szerintük az észak-atlanti szövetség egyik fő, sikertörténetként feltüntetett taktikájának - a tálib lázadás vezéreinek elfogását vagy megölését célzó rajtaütéseknek - sikerét azért túlozhatták el, hogy hatékonyabbnak tüntessék fel az afganisztáni katonai műveletet.

Az Afghanistan Analysts Network nevű, politikai kutatásokkal foglalkozó, kabuli székhelyű szervezet honlapján közzétett tanulmányban a szerzők rámutattak, hogy a nyilvánosan elérhető információk alaposabb tanulmányozása alapján bizonyos inkonzisztencia mutatható ki, különösen annak meghatározásában, hogy kit tekint a NATO lázadó "vezérnek".

Az ISAF terminológiájában nem egyszer összemossa a vezéreket és támogatóikat, s ennek eredményeként a "vezérek" és "támogatóik" száma sok esetben nem egyezik az összesített adatokban szereplő számokkal. Emellett a NATO vezette erő időnként magasabb számokat ad meg a megölt vagy elfogott tálibokról némely médiának, különösen az amerikainak, mint amit az események megtörténésének napján vagy másnapján tudat hivatalos közleményben - hangoztatják.

Függetlenül attól, hogy szándékosak-e vagy sem ezek a különbségek, az ISAF eredményeit értékelő politikusoknak és elemzőknek kétszer is meg kell gondolniuk, hogy befejezett tényként fogadják-e el a közleményekben szereplő számokat tüzetesebb vizsgálat nélkül - véli a két szakértő.

A NATO tisztességtelennek minősítette az elemzést, amely szerinte mérlegeinek csonka összehasonlításán alapul, ami szükségszerűen hibás következtetésekhez vezetett az afganisztáni küldetés sikerét illetően. Jimmie Cummings alezredes, az ISAF egyik szóvivője hangsúlyozta, hogy közleményeiknek nem célja teljes körű adatbázist építeni az összes műveletről.

A nemzetközi biztonsági erő rendszeresen azt állítja, hogy újabb és újabb területről űzte ki a tálibokat. Számos Afganisztán-szakértő azonban megkérdőjelezi az ISAF által nyilvánosságra hozott adatokat, rámutatva, hogy a tálibok valójában mindinkább teret nyernek, és mostanra az ország kétharmadára szivárogtak be.

Az ENSZ szeptember végi becslései szerint Afganisztánban 40 százalékkal növekedett a háborúhoz köthető erőszakos események száma, amit viszont az ISAF vont kétségbe, azt állítva, hogy a tálibok támadásainak száma 2 százalékkal csökkent.

Alex Strick van Linschoten és Felix Kühn 2006 óta él Kandahárban. A két fiatal kutató, író elsősorban a tálib lázadással és Dél-Afganisztán történelmének utóbbi négy évtizedével foglalkozik, s a nagyobb nyugati hírcsatornákon rendszeresen feltűnnek kommentátorként.

A tanulmányt ide kattintva tudja elolvasni.